Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok

kilométerrel északabbra alapított polgári településre. A névátvitelnek az lett a következménye, hogy a településektől távol fekvő hegy tulajdonnév nélkül maradt. Utóbb általánosabb megfogalmazású nevet kapott: az őslakosság, az eraviscusok hegye, törzsi hegy, Möns Teutanus lett. A hegyen a rómaiak saját vallási szokásaiknak megfelelően kultuszhelyet alakítottak ki, ahol luppiter Optimus Maximusnak az aquincumi duumvirek állítottak hivatalos rendszerességgel oltárokat. A mons Teutanus név luppiter megkülönböztető jelzőjévé vált. Az az elgondolás, hogy Aquincum eredetileg a Gellérthegynek volt a neve, a földrajzi név etimológiájának és a geológiai jellemzők egyezésének kitűnően megfelel. Aquincum jelentése: Ort mit Wasservorkommen™. A Gellérthegy északkeleti és délkeleti részén, a hegy tövében valóban több bővizű hőforrás fakad, amelyek ma is fürdőket táplálnak. Ezért az Aquincum valóban a Gellérthegy római foglalás előtti neve lehetett. Nem gyengíti a névadás lehetőségét, hogy az aquincumi polgárvárostól északra szintén vannak források, amelyeket a rómaiak a települések vízellátására használtak fel

13

0. A római megtelepedés a segédcsapattábor, majd a castra létesítésével kezdődött: először a tábornak kellett nevet adni. A municipium alapítása a megtelepedés későbbi fázisát jelentette. Ezért a rómaiak az Aquincum nevet onnan nem vihették át a castrára. Civitas Eraviscorum Fél évszázada Mócsy András

1

1 részletesen foglalkozott civitas Eraviscorum értelmezésével, ami egy 2. századi feliraton

1

3" olvasható. Aquincumot Kr. u. 124-ben a helyi őslakos törzs, az eraviscusok által lakott területen alakították meg. Mócsy A. szerint a civitast azért említik a városalapítás utáni feliratokon, mert attribuálták a municipiumhoz. A lehetőség már a Gellérthegyi felirat (Függelék, F.) első publikációjában és később is szóba jött

13

3. Mócsy A. következtetése máig sem csillapuló vitát váltott ki

L'

4, amely megnyugtató eredményre nem vezethetett, mert a municipium alapítása után keletkezett feliratok kétségtelenül bizonyítják a civitas Eraviscorum létezését

1

0. Megoldatlan maradt, hogy a civitas milyen jogi és igazgatási keretek között létezett és milyen területet birtokolt Aquincum municipiumának alapítása után

1''. Az 1980-as évekig a civitas Eraviscorum tisztségviselőit említő 2. századi feliratokon kívül az aquincumi duumviri és a civitas Eraviscorum csak egy feliraton (Függelék. B) szerepelt együtt

1,

7. Az egyetlen felirat következtében még gondolni lehetett arra, hogy közös szereplésük az oltárállítás 12

9 ANREITER 2001, 34. 13

0 PÓCZY L., Szentkerületek Aquincum és Brigetio aquaeductusainál, ArchÉrt 107. 1980.3-26. 13

1 MÓCSY 1953. 107-110., MÓCSY A.. Aravisci, PWRE Suppl. XI. Stuttgart 1968. 135. 13

2 Függelék, B. felirat. 11

3 FRÖHLICH 1891, 63: „Unter dem augur, der fur das Wohlergehen der civit(as) Eravisc(orum) diesen Alter errichtet hat, ist wohl der der Stadt Aquincum zu verstehen, welcher viellecht diese civitas attribuiert „. Később A

LFÖLDI A., in Budapest története I. Budapest 1941. 159, Bibliographica Pannonica VI. DissPann II 17., 17.

oldal. 13

4 LAFFI, U., Adtributio e contributio, Pisa 1966, 67., GRELLE, F., L Autonómia cittadina fra Traiano e Adriano, Napoli 1972, 205., VLTTLNGHOFF. F.. Akten des VI. Internationalen Kongrcss für griechische und lateinische Epigraphic, München 1972. Vestigia 17, München 1973, 91, legutóbb összefoglalóan KOVÁCS 1999. 13

5 CIL III 10 408=AnF.pig. 1941:14, Aquincum P. Aet(ius) Maximus tab(ularius) c(ivitatis) E(raviscorum)-, RIU 1066, Intercisa: P. Aeti(i) Septimus et Decoratus dec. m(umcipii) et ARM civitatis) Er(aviscorum. Cf. MÓCSY 1973, 381-382. ' F

ITZ J., Angaben zu den Gebietsveränderung der Civitas Eraviscorum, Acta ArchHung 23, 1971, 47, FITZ 1993, 420. 1 ' Függelék B. : [l(oui) O(ptimo) M(aximo) /pro salute / lmp(eratoris) M(arci) Auretii / Commodi] A[nt(onini)] / Aug(usti) et injcolu / mitat(e) ciuitat(is) [Erau]iscor(um) T(itus) Aet(ius )/ Valens et P(ubtius) Aet(ius) / [Dubijtatus tluiri / mun(icipii) Aq(uincensis)/ [posuerunt (ante) die(m)/ III ldus Iunias] [ / és Függelék F: I(oui) O(ptimo) M(aximo) T(eutano) pro salute / adq(ue) incolumitate / [[d(omin i) n(ostri) Aureliani]] / P(ii

) F(eticis) inuicti Aug(usti) to/tiusq(ue) domus diui/n(a)e eius et ciuit(atis) Era/uisc(orum) T(itus) Ft(auius) Titanu/s augur et M(arci) Aur(elii)/

[ ] 449