Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok

A bázist Mars Gradivus tiszteletére Clodius Celsinus fogadalomból állította. Noha mind az állító kiléte, mind az elbeszélt esemény időpontja vitatott, az egyéni szövegezésű

5

9 szakrális felirat lelőhelye jól mutatja a Gellérthegy jelentőségét Aquincum vallási életében. 4. Liber - Libera fogadalmi tábla'". A négyalakos, feliratos mészkő kultusztáblát 1932-ben a Gellérthegy északi oldalán, a Horgony 11. 58-64. számú házak bontása alkalmával 1932-ben találták"

1. Magassága 200 cm, szélessége 78 cm, vastagsága 17 cm. A képtábla magas dombormű középen Libert és Libérât, balra Herculest, jobbra egy szatírt ábrázol. A töredékes és a letöredezett felülete ellenére megfigyelhető a faragvány művészi kivitele. A domborműves felület alatt a feliratot két sorban vésték ki: [LJibero P(atri) et Libe[rae IJul(ius) Iulianus uet(eranus) ex [eujokato v. s. I. m. 5. Minden bizonnyal oltártöredék egy sorának töredéke, ..1]

sacrum TC[... felirattal

6

2 (CIL III 10 482 2). Ezek az emlékek

6

3 bizonyítják, hogy a Gellérthegy a 2-3. században kultikus cselekmények, szertartások helye volt. A Gellérthegy és a Pfaffenberg domborzati körülményei, a Duna partján felmagasodó hegyek látványa hasonló. A pfaffenbergi és a gellérthegyi szentélyek a két város településszerkezetében elfoglalt helyük és a szentély kiemelkedő hegyre telepítésében rokonságban állnak. Egyik szentély sem a településen vagy közvetlenül mellette épült fel, hanem távolabb. A Pfaffenbergen egy kisebb amphiteatrumban tartották az ünnephez kapcsolódó játékokat. A Gellérthegyen előkerült Nemesis oltárból következtetni lehet az amphiteatrum létezésére. Abból a körülményből, hogy a Gellérthegyen mindeddig sehol sem találtak császárkori települést

6

4, szakrális emlékek viszont ott kerültek elő, következtetni lehet arra, hogy a hegy vallási szerepet töltött be a provinciális időszak első három századában. A Gellérthegy a Budai-hegyvidékből kelet felé meredeken kiemelkedő, dolomitból és a felső részén részben már kőfejtés céljára felhasznált - mészkő hegy, amelyet néhol agyag és márga fedett. A vékony humuszréteg a korábbi, évszázados szőlőművelés eredménye. A hegy teraszaira a 19. század végéig nem települtek: szőlőt müveitek rajta, a hegy tetején pedig legelők voltak. A hegy 140 méterrel emelkedik a Duna vízszintje fölé. A hegyet dél felöl egykor a Lágymányos-nak nevezett ingoványos síkság, északnyugatról az esőzések alkalmával felduzzadó Ördög - árok Dunába szakadó vége határolta, amelynek keleti végét a 19. század utolsó harmadában beboltoztak

6'. A hegy Duna felé eső oldalának északi és déli szélén több bő vizű hőforrás tört a felszínre, amelyeket a 15. századtól kezdve fürdőknek építettek ki; a török korban pedig a fürdők száma tovább gyarapodott. A hegy északi oldalán fakadó 5

9 ALFÖLDI A., Pannónia 1, 1935, 281.[ KOVÁCS 2008 további irodalommal]. ""NAGY L. BudRég 14, 1943.452, 8. kép; PAULOVICS 1.. ArchÉrt49, 1936. 31. NAGY T.. Budapest. története 417, LXI. tábla 3. 6

1 KUZSINSZKY B., AZ aquincumi múzeum római kőemlékeinek ötödik sorozata. BudRég 12. 1937,102 - 109. 6

2 F

RÖHLICH 1891. 69, Nr. 51, TÓTH l„ 1989,11. '" Két további fontos lelet szintén támogatják a Gellérthegy kultikus felhasználását. Egy 2. századi ép bronzkorsóról és egy bronz igaveretről van szó. amelyeket a hegy körzetében találtak (RADNÓTI A., Garniture de bronze d'un char romain au Mont Gérard, BudRég 15, 1950.41.. BÓNIS 1969, 235, és NAGY T., La cruche en bronze du Mont St. Gérard, 531, BudRég. 14, 1945,). Mivel azonban lelökörülményeik ismeretlenek, behatóbban nem foglalkozom velük. 6

4 Már MÓCSY ANDRÁS különösnek találta, hogy a Gellérthegyen nem volt római település; MÓCSY 1951, 109. 6

5 PETŐ 1997, 11. 441