Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához
nevet viselhette. Ebből a névalakból még a római korban kikopott a mons szó, így a név ebben az egyszerűbb formájában a castellum contra Teutanum (esetleg Tautanum) alakban kerühetett lejegyzésre a Not. Dign. valeriai fejezetébe. Ugyanez a nyelv egyszerűsödése felé mutató jelenség figyelhető meg más római földrajzi nevek — például szigetek, folyók és nem utolsó sorban hegyek neveinek - használata esetében, ahol a mindennapi használatban kiestek a flumen, mons, insula stb. szavak. Nem meglepő, hogy a hegy császárkori mons Teutanus neve a későantikvitásban is továbbélt, hiszen a Gellérthegyen tisztelt Juppiter Teutanus kultuszát még a tetrarchia alatt is folyamatosan ápolták (kat. 14-16), a carnuntumi Pfaffenbergen I. O. M. A".-nak dedikált utolsó eddig előkerült oltárt pedig Kr.u. 313-ban állították. Valószínűbb azonban, hogy a Március 15. téren illetve közvetlen környékén álló korábbi - Kr.u. 2. század végén talán már létező- erődöt nevezték így a helyén épült későrómai erőd névátvitellel kapta meg a Not. Dign.-ban szereplő elnevezését. Az sem kizárható, hogy a Cons. Const. Kr.u. 294 évnél bejegyzett Aquincummal szemközti partvonalszakaszon lezajlott erődépítkezés azonos a Gellértheggyel szemben létesített legkorábbi erődítménnyel 19 0, amelyet később - nevének megtartása mellett - kisebb alapterülettel, patkó- és legyező alakú tornyokkal teljesen újjáépítenek. Ezt a tetrarchia kori erődöt ugyancsak a Gellérthegyhez viszonyítva kellett elnevezniük, amely így nem a contra Aquincum, hanem - a castellum Onagrinum névadásához hasonlóan - a castellum contra (montent) Teutanum nevet kaphatta. (Talán ebből a szempontból nem véletlen, hogy Pannónia II és Valeria területén mindössze ezt a két erődöt nevezi a Not. Dign. castellumnak.) Összefoglalva: A Not.Dign. valeriai fejezetében említett castellum contra Tautantum erődnév - a Göd-Bócsaújtclep mellett fekvő erőd Dunához és castra Constantiahoz viszonyított topográfiái elhelyezkedése, az erőd alaprajzi kitűzés stádiumában megakadt építése, a komoly szövegromlást cáfolva a Constantia név olvasatának egyértelműsége valamint a fennmaradt névalakban felismerhető, őslakos névadásra utaló *teuta gyök miatt castellum contra Constantiam alakra való levezetése egyértelműen kizárható. Valószínűbb megoldás, ha a név által a Duna jobb partján feltételezett bennszülött névadásra visszavezethető Tautantum vagy Tautantus helynevet összekapcsoljuk a Gellérthegyen tisztelt Juppiter hasonló ortográfiájú Teutanus melléknevével, amely a hegy neveként földrajzi névként is értelmezhető. Ha ezt a nagymértékű szövegromlást nem feltételező, s csak egy téves „t" betű indokolható (Burgentas) beírását mutató megoldást elfogadjuk akkor a két névalak megegyezik s így egyazon dologra kell hogy vonatkozzék. A Not. Dign. forráshelye ezért bizonyítéknak tekinthető arra nézve, hogy a Gellérthegy császárkorban használt neve a mons Teutanus volt. és a Not. Dign. ellenerőd helymeghatározására használt Teutanus/Teutanum földrajzi neve alatt a Gellérthegy értendő. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az eraviscusok oppidumit vagy hegyi erődjét a római foglalás előtt is így nevezték. Valószínű, hogy az eredetileg az „Ort mit Wasservorkommen" jelentésű 181 1 NAGY L. 1946, 55; NAGY T. 1973, 122; RLU 1976, 123. A piarista rendház építésekor 1914-ben egy fürdő romjait tárták fel: NAGY L. 1946. 10 [ezekről azonban újabban kiderült, hogy egy törők-kori fürdőhöz tartoznak: BESZÉDES - PAPP - ZÁDOR 2008, 165-171. Egyre kevesebb tehát az olyan régészeti jelenség és lelet, amely egy korábbi állandó erőd létét mutatná a Március 15. téren.] "" Emel let próbál érvelni: KOVÁCS 2001, 150-15E 393
