Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

Aquincum nevet viselte

1 ". A hegy neve az Aquincum helynév rómaiak által történt átvitele után tulajdonnév nélkül maradt. A részben továbbra is a hegy körül lakó őslakosság ezek után az általános tartalmú „törzsi hegy" elnevezést használhatta, amelyet a rómaiak mons Teutanus formában átvettek. Később, a Kr.u. 2. század végétől ez a hegynév jelenik meg a császárkortól rajta tisztelt I. O. M egyénítő mellékneveként.) A közvetlenül a Duna jobb partja mentén elhelyezkedő Gellérthegyet mind magassága, mind magányos, kiemelkedő hegycsúcsa alkalmassá teszi egy vele szemközt épült erőd konkrét helyzetének meghatározására. A hegy a mons Teutanus, a vele szemben fekvő - eddig contra Aquincumnak tartott - Március 15. téri, korábbi táborelőzményekkel rendelkező, castellum nagyságú, későrómai erőd pedig a Not. Dign.-ban megőrződött castellum contra Tautantum - pontosabban eredetileg castellum contra montent Teutanum vagy egyszerűbben csak a castellum contra Teutanum - nevet viselhette. (9. kép) Ez a megoldás azonban újabb problémát vet fel a Not. Dign. felszabadult contra Acincum (contra Aquincum) erődnevének azonosításával kapcsolatban, amely már egy következő tanulmány témája

19

2. Az Aquincum név jelentéséhez: ANREITER 2001, 34. Aquincumnak a római foglalás előtti Gellértheggyel való azonosításához: NAGY 1973, 86 és TÓTH E. e kötetben megjelenő tanulmányát. 19

2 [Az azonosítás ellen érvel Kovács Péter in: KOVÁCS 2004: erre egyelőre röviden reagáltam MRÁV - OTTOMÁNYI 2005, 87-89. különösen a 90. jegyzetben. Ugyancsak Kovács P. recenziójában (Kovács 2004, 385-386) I. O. M. Teutanus alakjával kapcsolatban nekünk tulajdonított és általa erősen kritizált gondolatmenet fiktív, amely egyikünk tanulmányában sem szerepel.]