Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

2. Az azonos természetföldrajzi elhelyezkedés: A szemben épült erőd helymeghatározására alkalmas Teutanus/Teutanum nevü földrajzi objektumról tudjuk, hogy a Duna jobb partján fekszik a legio II Adiutrix által felügyelt partvonalszakaszon. A Gellérthegyet közvetlenül a Duna jobb partján való fekvése és a környezetéből magasan kiemelkedő magányos hegycsúcsa egyaránt alkalmassá teszi egy vele szemben fekvő pont helymeghatározására. A hegy a legio II Adiutrix Cirpitől (Dunabogdány) D-re húzódó partvonalszakaszán helyezkedik el, folyásirányban lefelé 6km távolságra a legio II Adiutrix aquincumi erődjétől. A Gellérthegy tehát pontosan megfelel a castellum contra Tautantum névadás által feltételezett földrajzi kívánalmaknak. 3. A Not. Dign. Teutanus/Teutanum földrajzi helyneve bizonyosan nem egy erődöt takar. Ennek a kritériumnak ugyancsak megfelel a Gellérthegy, mivel I. O. M. Teutanus császárkori kultuszközpontjának helyet adó hegyen vagy annak lábánál a későrómai időszakban nem építettek erődméretű katonai objektumot csak őrtornyokat

1

4". 4. Ha az azonosítás helytálló, akkor a Not. Dign. alapján a Gellértheggyel szemben a Duna túlsó partján egy castellum méretű, Kr.u. 4. században bizonyosan helyőrséggel ellátott erődöt kell találnunk. Az Erzsébethíd építési munkálatainak és Nagy L. kutatásainak köszönhetően a pesti hajdani Eskü, ma Március 15. téren egy 84x86 m nagyságú, legyező sarok- és patkó alakú oldaltornyokkal rendelkező, castellum méretű későrómai erőd került napvilágra (7. kép)

1"'", amely bár nem pontosan a csúccsal, de kétségtelenül a Gellértheggyel szemben, a Barbaricumoi átszelő fontos útvonal ősi dunai átkelője mellett épült (8. kép). A feltárt erőd bizonyosan helyőrséggel rendelkezett mind a Not. Dig. összeállításának mind a javításának az idején. A castellumot patkó alakú oldal- és legyező alakú saroktornyai alapján legkorábban I. Constantinus uralkodásának végén, legkésőbb II. Constantius uralkodása alatt építették

15

2. Az ásatásokon előkerült Frigeridus dux ValeriaeX

15

3 (hivatali ideje Kr.u. 371-373

15

4) és Ursicinust, a legio X Gemina-bm szolgálatot teljesítő magister figlinarumoX említő téglabélyegek

1

5' 1. Valentinianus-kori felújítási munkálatokról, I. Valentinianus és Valens uralkodása alatt kibocsátott érmek

15

6 pedig az erőd használatáról tanúskodnak, amely legkésőbb a Kr.u. 5. század első évtizedéig folyamatos lehetett

15

7. Az erőd fekvése, kora, nagysága tehát minden tekintetben megfelel a kívánalmaknak. Kérdéses azonban a Március 15. téren felépült erőd neve, amely mindmáig vitatott. Nagy L. az általa feltárt erőd nevét a Not. Dign. contra Acincumával feleltette meg

15

8. Azonosításának alapja a Hydatius fastijában !

4" A Gellérthegy lábánál épült őrtornyok: Budapest, Attila út az Ördögárok torkolatánál (un. tabáni őrtorony): NAGY L. 1936, 22-25; NAGY L. 1943, 447; RADNÓTI 1955, 29; RLU 1976, 89; VlSY 2000, 57 Aquincum - 5. burgus; Budapest Gellért tér 1.: NAGY L. 1942, 753; NAGY T. 1962,519; RLU 1976, 89; VlSY 2000, 57 Aquincum 7. burgus. 15

0 NAGY L. 1934, 7-24; NAGY L. 1942,750-752; BERTALAN 1945; NAGY L. 1946; NAGY T. 1957,3-22; PÓCZY 1970; NAGY T. 1971,2930; SZIRMAI 1975,49-51; RLU 1976, 122-123; VLSY 2000, 58; KOVÁCS - SZIRMAI 2003, 162-172. 15

1 NAGY L. 1946, 7, 77. 15

2 A patkó alakú oldal- és legyező alakú saroktornyok keltezéséhez: TÓTH 1985, 121-125; TÓTH 1987-1988, 30-33; legutóbb: KOVÁCS 2000, 50-54; KOVÁCS 200

îb, 79. A kérdéshez ld. még: PlETSCH 2000. 361-380. 15

3 NAGY L. 1946, 72-73 Abb. 69/1-3; NAGY T. 1957, 14. 15

4 LÖRINCZ 1985, 232-234; LÖRINCZ 1999, 60 ld. még: W

ACHTEL 2000, 912. 15

5 NAGY L. 1946, 72, 73 Abb. 69/4. 15

6 NAGY L. 1946, 73. 15

7 NAGY T. 1957,5. 15

8 Not. Dign. occ.XXXlll.48. Auxilia vigilum, contra Acinco (tras) in barbarico. 389