Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

megőrződött Consularia Constantinopolitana (továbbiakban Cons. Const.) 294-es adata volt: Chron. Min. I, 230: his coss. castra facta in Sarmatia contra Acinco et Bononia. Véleménye szerint a Cons. Const, és a Not. Dign. contra Acinco meghatározásai erődnevet takarnak, amelyek egyaránt csak az általa tetrarchia korra keltezett Március 15. téri erődre vonatkozhatnak. Az erőd neve ezért eredetileg contra Aquincum lehetett'

3

9. Az egyszerű és kézenfekvő azonosítás mindmáig széles körben elfogadásra talált. Az erőd nevének kérdése azonban ennél lényegesen bonyolultabb probléma. A Cons. Const, két contra + ablativus (contra Acinco et Bononia) meghatározása alatt ugyanis nem erődneveket kell értenünk. Kovács P. jogosan jutott arra a következtetésre, hogy a Cons. Const, említett sora csak az Aquincummal és Bononiával szemközti tágabb partszakaszon történt erődépítkezés tényéről emlékezik meg és nem az új erődök neveit sorolja fel

16

0. Ez Bononia ellenerődjének esetében bizonyosan igaz, hiszen a Not. Dign.-ban a begecsi erőd nem a contra Bononiam, hanem a castellum Onagrinum nevet viselte. Aquincum esetében azonban nem tudjuk, hogy a Kr.u. 290-es évek elején a Duna bal partján felépült erőd pontosan milyen nevet kapott. Castellum Onagrinum példája alapján az új erődöt nem feltétlenül contra Aquincumnak nevezték el. A Cons. Const, fogalmazása alapján elképzelhető az is, hogy a kérdéses tetrarchia-kori erőd nem pontosan Aquincummal szemben feküdt, hanem valahol a környező szemközti partvonalszakaszon. Ezáltal a „Not. Dign. contra Aquincumit sem lehet automatikusan azonosítani a Fastiban említettel"'

6

1. Ezzel a Nagy L. azonosítást alátámasztó döntő érv kérdőjeleződött meg. A Március 15. téri erőd topográfiai helyzete ugyancsak ellentmond a contra Aquincum elnevezés lehetőségének. Az erőd ugyanis folyásirányban lefelé több mint 6km távolságra fekszik a legio II Adiutrix aquincumi erődjétől és mégnagyobb távolságra Aquincum polgárvárosától. Az Aquincum település név ezért az erőd topográfiai helyzetének pontos behatárolására alkalmatlan. A túlságosan távol fekvő Aquincumhoz viszonyított contra praepositiós név pedig nem egyeztethető össze a szemben, átellenben jelentésű contra előtagos római földrajzi névadás gyakorlatával. (Ezt a problémát nem lehet áthidalni azzal a közelmúltban felmerült feltételezéssel sem, amely szerint az egykor esetleg Aquincumnak nevezett Gellértheggyel szemközti terület és ott talán egy római foglalással egyidős korai katonai objektum (?!) még több évszázaddal az oppidum elhagyása és nevének átvitele után is őrizte volna az Aquincumhoz kötődő nevét"'".) Bizonyosak lehetünk továbbá abban, hogy a Gellérthegy magányosan kiemelkedő magas csúcsa miatt a császárkorban új, önálló földrajzi névvel rendelkezett, amelynek ekkor már nem lehetett semmi kapcsolata az átvitt, más helyre vonatkozó Aquincum névvel. A contra Aquincum névadás esetében ezért elkerülhetetlenül szembesülnünk kell egy ellentmondást hordozó kérdéssel: a Március 15. téri erődöt a contra praepositióva\ miért éppen a távoli Aquincumról és miért nem a kézenfekvőbb megoldást választva, a ténylegesen szemben fekvő, saját névvel rendelkező Gellérthegyről nevezték el? A feltett kérdésre aligha adható logikus válasz. A Március 15. téri későrómai erőd tehát - figyelembe véve a Cons. Const, értelmezésével kapcsolatos problémákat továbbá az erőd Aquincumtól való távolságát és Gellérthegyhez viszonyított földrajzi fekvését - nem kaphatta a contra Aquincum nevet. 15

9 NAGY L. 1942, 752. 16

0 KOVÁCS 2001,143. 16

1 KOVÁCS 2001, 143. 16

2 ZSIDI 2002, 129 Anm. 97. 390