Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

évszázados múltra visszatekintő kultuszának helyszínéről, KarnuntumróX vagy a mons Karnuntinusró\ kaphatta

14

6. Bizonyosan ezt a melléknévadási gyakorlatot mutatja a Carnuntumban tisztelt Fort(una) Karn(untina) istennév is

1

4'. Mindezt figyelembe véve a Teutanus melléknév sem származhat máshonnan, csak az istenség központi kultuszhelyének, a Gellérthegynek a nevéből

l4f

<. Amennyiben ez az érvelés helyes a Gellérthegy császárkorban használt neve a „törzsi hegy" vagy a „törzs hegye": mons Teutanus lehetett. (Juppiter hegyek mellékneveiből származó mellékneveinek megfelelően a mons szó kiesik. A mons jelzője azonban változatlan formában kapcsolódik Juppiter nevéhez.) Ez a gondolatmenet azonban mindaddig a pontig pusztán feltételezés, amíg a Gellérthegyre vonatkoztatva konkrét forráshely nem bizonyítja a Teutanus melléknév földrajzi névként előforduló használatát. Castellum contra Teutanum Nem állunk messze az igazságtól, ha a Not. Dign. Teutantus/Teutantum földrajzi nevet megőrző castellum contra Tautantum sorában ezt a keresett forráshelyet ismerjük fel. A következő érvek alapján ugyanis komolyan felmerül annak a lehetősége, hogy a Not. Dign. által egy balparti erőd helymeghatározására alkalmazott Teutantus/Teutantum helynevét és I. O. M-nak - esetleg a Gellérthegyre értelmezve földrajzi névként is használt - Teutanus melléknevét egyazon dologra, a Gellérthegyre vonatkoztassuk. 1. A szinte azonos ortográfia: A két földrajzi név közel egyező névalakja egyértelműen a nevek azonosságára és egyazon földrajzi objektumra történő értelmezésére utal. A középkori másolatokban ránkmaradt Not. Dign.-ban és az eredeti oltárköveken megőrződött két névalak között mindössze egy „t" betű eltérést találunk, amelyet nyelvészeti módszerekkel nem lehet sem indokoni sem levezetni. A Not. Dign. helynévalakjában szereplő plussz t betű ezért csak téves középkori másolás eredménye lehet. [Ugyanígy egy plussz t betű betoldása figyelhető meg a Pannónia II-ban fekvő Burgentas = Burgenae erődnév esetében (Not. Dign. Occ. XXXII, 37), ráadásul itt is egy n betűt követő helyre!] A földrajzi név nem latin eredetű és a Not. Dig.-ban mindössze egyetlen esetben fordul elő, továbbá a betoldás a szó alakját, hangzását lényegében nem változtatta meg, ezért a másolási hiba minden probléma nélkül indokolható. (Hasonló elírással találkozunk a Not. Dign.-ban lntercisa esetében is, ahol a t betű kiesett a helynévből: Not. Dign. occ. XXXIII, 5.) Feltűnő egybeesés, hogy mind a Not. Dign. Teutanus/Teutanum földrajzi neve mind a Teutanus melléknév ortográfiája szinte megegyezik. Mindkét szó őslakos névadásra visszavezethető *teuta gyökből és a latin -ünus melléknévképzőből áll, tehát eredetileg egy természetföldrajzi meghatározás jelzői lehettek. Valeria ripensis provincia határa mentén, a Duna jobb partján két azonos ortográfiájú, bennszülött eredetű földrajzi névadás kizárható, ezért a két névalak csak egyazon földrajzi objektumra vonatkozhat. 14

6 JOBST 1977, 715; Piso 1995, 346. 14

7 AE 1929, 226 = VORBECK 1980, 26-27 Nr. 101 és talán még AE 1929, 227 = V

ORBECK 1980, 69 Nr. 297. A Carnuntinus cognomenhez: RIU 147; CSIR Ö 1/4, 456; CIL V 1117 C

Karnunlinus). 14

8 Juppiternek gellérthegyi kultuszhelye után történő melléknévadásának nem lehet ellenérve a Szépvölgyi úti /. O. M. Teutanus oszlop. A melléknévvel megkülönbözetett Juppiter kultuszát ugyanis központi kultuszhelyén kívül is ápolhatták. Juppiter Appeninusnak például Dáciában is állítanak oltárt (CIL III 12576). Juppiter Heliopolitanus vagy Juppiter Dolichenus kultusza a Római Birodalom legtöbb provinciájában meghonosodott. 388