Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

municipium duumvirei. A legkorábbi ismert oltárt pedig pro salute Imperatoris et ordinis Aq(uincensium) dedikálták (kat. A). (Mindez természetesen nem zárja ki egy másik I. O. M. Teutanus szentély eanabae territóriumán való felépülésének a lehetőségét.) A bölcskei oltárok Soproni Sándor által felvetett gellérthegyi származása mellett azonban lényegesen több és súlyosabb érv szól: 1. A Gellérthegy D-i leejtőjén, a Rezeda u. 14. sz. telken 1888-ban egy I. O. M. T.-nek dedikált oltár két töredéke került elő (kat. F)

8". Az új olvasat szerint az oltárt pro salute adq(ue) incolumitate [[.Jmp(eratoris) Caes(aris) Aureliani]] p. f. invicti Aug. totiusq(ue) domus divine eins et civitatis Eravisc(orum) állította M. Aur. Titanus vagy Tit(i)anus municipális augur és M. Aur. [—], akik egyben duumviri is voltak Aquincumban. Az istenségnek T. siglával rövidített melléknevét - a Szépvölgyi úton talált oszloptalapzat felirata alapján - Nagy Tibor oldotta fel helyesen T(eutano)x

r&

x. A gellérthegyi oltár típusa, szövegezése minden részletben azonos a vele egykorú bölcskei oltárokéval (mint például kat. 11). Kétségtelen ezért, hogy a Gellérthegyen talált oltárkő a Bölcskén kiemelt I. O. M. Teutanus oltárok sorába tartozik. Eredetileg tehát bizonyosan azokkal együtt került felállításra, mégpedig Juppiter Teutanus központi kultuszhelyén. (A kultuszhelyről nem az összes oltárt szállították el a Kr.u. 4. századi katonai építkezésekhez. A más lelőhelyről származó, később elhurcolt I. O. M Teutanus oltárok [kat. A, B, D, G] arra utalnak, hogy néhány kőemlék köztük az ép párkányzattal és lábazattal rendelkező gellérthegyi oltár - bizonyosan az area sacra területén maradt, s nem került beépítésre.) Az oltár megtalálásának helyszíne, a Gellérthegy nem lehet a kőemlék másodlagos lelőhelye

8

2, ezért /. O M. Teutanus kultuszhelyét sem kereshetjük máshol, mint a Gellérthegyen

8

3. (Mégha eredetileg nem is pontosan azon a helyen, ahol az oltár 1888-ban előkerült. Ennek szomszédságában [Rezeda u. 12] ugyanis Nagy T. a hitelesítő feltárás során más római kőemléket vagy leletet nem talált, csak a későkelta oppidum egy lakógödrét, méhkas alakú veremmel közelében egy tűzhellyel

8

4. A helyszínen a közelmúltban feltárt római-korra keltezhető leletek [köztük egy pirosra festett oltárka töredéke

8"] és a terepviszonyok alapján azonban azt a lehetőséget sem lehet kizárnunk, hogy itt a D-i leejtő platóján kialakított Pihenőpark területén feküdhetett 1. O. M. Teutanus kultuszközpontja

8'

1.) 2. A Gellérthegyen vagy annak közvetlen közelében előkerült szakrális vonatkozású római kőemlékek

8 8

0 CIL Iii 10418. FRÖLIC H 1891, 146-152; HAMPEL 1892, 49, 52-53; ALFÖLDI 1939, 108ff; NAGY 1942,407, Anm. 235. Taf. CXXIII. 2; BÓNIS 1969.215-216. 8

1 NAGYT. 1965,377;NAGY T. 1973, 170-171. 8~ A legelőkkel és szőlőskertekkel borított Gellérthegy teraszai a 19. század második felében épültek be, ezért építkezés céljára nem hurcolhatták fel a kőemléket a hegy tetejére. Az oltár másodlagos beépítését semmi sem igazolja. PETŐ 2001, 194-195; TÓTH 2003. 396-401. 8

3 Perdöntő lehet a gellérthegyi római-kori kőbánya (PETŐ 1998; PETŐ 2001. 194; PETŐ 2002, 126-127) és a /. O. M. Teutanus oltárok kőanyagának természettudományos összehasonlító vizsgálata, amennyiben bebizonyosodik az oltárok kőanyagának helyi bányászata. 8

4 NAGY T. 1943, 367; BÓNIS 1969, I 19. A gellérthcgyen talált római-kori leietek kis száma és szórványossága önmagában nem mond ellent az I. O. M. Teutanus kultuszközpont Gellérhegyre való lokalizációjával. A Pireneusokban található Möns Sacon .luppiter kultuszhelyén ugyanis ..deux menus tessons de poterie, un clou de fer et une monnaie en argent" találtak 21 oltáralapozás és 69 I. O. M.-nak állított márvány oltártöredék mellett: FOUET - SOUTOU 1963, 280. H mellett a hegy eróziója is okozhatja a leletszegénységet. 8

5 PETŐ 2001, 193; PETŐ 2002, 127. Hasonló pirosra festett oltárkát a MNM gyűjteménye is őriz: ltsz.: MNM 54.64.8 [most a MNM állandó régészeti kiállításán kiállítva], 8" Ld. ehhez összefoglalóan: PETÖ 1998. 125; PETŐ 2002. 127. 8

7 Ld. ezekhez részletesen TÓTH 2003, 398-399. 381