Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

no # Oft > QQ (Nemesis oltár , Magna Matert említő feliratos kőtábla , Mars Gradivusnak továbbá Liber páternek és Liberónak'" szentelt oltárok, egy piros festésű oltárka"

2) tanúsága alapján a hegy a római korban bizonyosan kultikus szertartások helyszíne volt. A rabszolga, Primus által dedikált Nemesis oltár pedig egy pfaffenbergihez hasonló '' - ünnepi játékok tartására alkalmas amphitheatrum létezését sugallja. 3. A Gellérthegy D-i irányban közel 6 km távolságra magasodik a legiótábortól, ezért már bizonyosan Aquincum városának a territóriumán fekszik '

4. Semmi sem szól tehát az ellen, hogy a hegyet az aquincumi duumviri által évenként dedikált hivatalos oltárok felállítási helyszínének tartsuk. 4. A környezetéből magányosan kiemelkedő, Duna fölé magasodó Gellérthegy természetföldrajzi adottságai '

3 a Juppiter kultuszhely kiválasztásakor bizonyosan döntő szerepet játszottak. A carnuntumi /. O. M-nek szentelt area sacra Pfaffenbergen történt római kori elhelyezését és kiépülését kizárólagosan a hely Juppiter kultuszára alkalmas fekvésének és domborzati viszonyainak köszönhette. A hely kiválasztása teljesen független volt attól, hogy volt-e a hegy tetején korábbi kelta település illetve kultuszhely vagy sem. Nem a Pfaffenbergen található ugyanis a boius törzs hegyi erődje, hanem a közeli Braunsbergen, amelyet ráadásul jóval a római foglalás előtt, Kr.e. 60/40 körül már elhagytak'"

1. (A közvetlen közelben egyetlen nagyobb késő kelta hegyi település sem élte meg a római foglalást.) A szent kerület tehát nem korábbi, esetleg törzsi kultuszhely szerepét is betöltő kelta település területén jött létre. Az ásatások ugyancsak kizárták a Pfaffenbergen egy korábbi kelta kultuszhely létezését ' . El kell vetnünk ezért egy római foglalás előtti, kelta hagyományokra épülő kultusz ugyanazon a helyen való továbbélésének a lehetőségét is. A római módra tisztelt I. O. M kultuszközpontjának a Pfaffenbergen való császárkori kialakítását tehát kizárólag a hely környezetéből magasan kiemelkedő fekvése indokolja. Pontosabban az, hogy a Pfaffenberg a canabaehoz legközelebb fekvő, Juppiter kultuszának ápolására alkalmas hegy volt. (A hegynek I. O. M. pfaffenbergi kultuszában betöltött szerepét mutatja az oltárokat állító négy személy magistri montis elnevezésű hivatala is.) Zeuszhoz hasonlóan Juppitert is gyakran és előszeretettel tisztelték hegyek tetején

,

s. Különösen ott, ahol ilyen természetes magaslatok a kultusz számára valóban rendelkezésre állottak. Rómában Juppiter Capitolinus állami kultuszát a mons Capitolinus tetején ápolták, amely egyben az égi istenség földi lakóhelye is volt (terrestre domicilium Iovis: Cic. Verr. 4, 58, 129). A szentély magaslati elhelyezése követendő például szolgált Juppiter italiai" 8

8 KUZSINSZKY 1906, 46-47; 8

9 CIL III 3471 9

0 CIL III 6279 [Az oltárral kapcsolatos problémákhoz összefoglalóan legutóbb: Kovács P. in FPA V, 2008, 90-104] 9

1 NAGY T. 1943, 452 Abb. 8; NAGY T. 1973. 417 Taf. LXI/3. 9

2 PETŐ2001, 193;PETÖ2002, 127. 9

3 JOBST 1985, 54-56; JOBST 1986, 329-330; 9

4 Legutóbb: KOVÁCS 1999, 293. 9

5 A Gellérthegy geológiai és földrajzi viszonyaihoz: PETŐ 1997, 9-12. 9

6 U

RBAN 1996a, 380, 383; U

RBAN 1996b, 201-203. 9

7 JOBST 1983, 186; JOBST 1986,330. 9

8 ALTHEIM 1932,20-21; ZIEGLER 1934,686-687; WISSOWA 1971

2, 116 Anm. 5. "'' Róma városának legtöbb dombján kimutatható Juppiter tisztelete (Thulin 1919, 1127 Wissowa 1971

2' 116.) Erre utal Juppiternek a Caetius (ILS 3080 = CIL VI 334) és a Viminus (Varro de 1. I. V. 51) mellékneve (ld. még. Martial. V 22,4, VII 73, 4). Az Esquilinuson Juppiter Fagutalis szentélye állt (Varro de 1. 1. V 152, Plin. N. h. XVI 37, CIL VI 452). Juppiter Latiaris ősi kultuszát a mons Atbanuson ápolták: THULIN 1919, 1134, W

ISSOWA 1971

2. 124. Ismerjük még a mons Appeninus, a mons Ciminius és a mons Vesuvius tetején tisztelt Juppitert is. Az istenség melléknevét e hegyekről kapta (Juppiter Appeninus: ILS 3073 = CIL XI 5803. ILS 3074 = CIL 382