Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához
istenség - homlokzati oszlopsorral, pronaosszal nem rendelkező - egyhelyiséges, terrazzópadlós szentélye lehetett'' . Facsády Annamária 2001-ben leletmentést végzett a szentély helyén, a Szépvölgyi út 41 alatt, ahol egy K-Ny irányú támpillérekkel támasztott fal egy szakaszát (talán az udvar D-i zárófalát?) és attól K-re két kemencét tárt fel. Épületnyomokat csak a Szépvölgyi út közvetlen közelében lehetett megfigyelni. A leletanyagban nagy mennyiségű terra sigillata töredék volt 1 1*. Póczy Klára korábbi véleményét megváltoztatva"" - a Szépvölgyi úti Juppiter Teutanus oszlopra és a szentélynek a pfaffenbergi hegyi kultuszhellyel összevetett topográfiai helyzetére hivatkozva vetette fel, hogy itt, a Szépvölgyi úton lehetett az istenség kultuszának központja, ahonnan a Bölcskén talált Juppiter Teutanus oltárok is elhurcolásra kerültek ". Véleménye szerint mind a korábbi előzményekkel nem rendelkező pfaffenbergi mind a Szépvölgyi úti kultuszhely a canabae határán kívül, katonai territóriumon fekszik, ezért „nem a gellérthegyi eraviscus oppidum felel meg a Pfaffenbergen levő szentélykörzetnek, hanem a Szépvölgyi út." Ervelése azonban számos problémát is felvet: 1. Önmagában az egyes településegységek topográfiai sorrendje vagy analógiája egy szentély helyének kiválasztásakor aligha lehetett elsődleges szempont. A helyválasztásnál sokkal lényegesebb, sőt döntő volt a helynek az istenség természetével összhangban álló fekvése és földrajzi adottságai (ld alább). (Ez a szempont sokszor eleve meghatározta egyes istenségek imádatának helyszínét 7 1.) Bennszülött eredetű kultuszoknál gyakran szerepet játszott az ősi, hagyományos szent helyek fennmaradásának az igénye is. 2. A szentélynek a polgárvárostól távoli fekvése csak egy korábbi kelta eredetű kultuszhely továbbélésével vagy a hely Juppiter személyének és kultuszának megfelelő földrajzi adottságaival indokolható. A szentély kelta előzményeire utaló nyom azonban Nagy Tibor ásatásán nem került elő és a helyválasztás sem utal Juppiter - Pfaffenberghez hasonló - hegyi kultuszára. A Szépvölgyi úti szentély félreeső helyen az un. limesútból Ny-i irányba leágazó római út E-i oldalára épült, több mint fél kilométer távolságra a kereszteződéstől. A szentély nem természetes magaslaton feküdt, hanem közvetlenül a Kis-Kecske-hegy meredek K-i leejtőjének lábánál, enyhén Ny-felé emelkedő felszínen. Közvetlenül az épület mellett kemencéket 7 2, távolabb sírokat ' tártak fel. 3. Az ásató, Nagy Tibor nem számol be további oltáralapozások vagy oltártöredékek előkerüléséről. (Egy Herculest ábrázoló kisbronz-szobor az „ENy-i szárny sarokhelyiségében" egy falfülke előtti omladékban feküdt 7 , amely a privát vallásosság körébe tartozik.) A szentélyben és annak közelében más szakrális 6 7 PÓCZY 1999, 205. ® FACSÁDY 2001, 15-20. "'PÓCZY 1998, 30-31.53. 7 0 PÓCZY 1999, 202-207. 1 Ha akadt alkalmas hely, akkor például a Nymphákat a forrásoknál ( B LOCH 1898, 540-541), Neptunust tenger vagy folyóparton (WISSOWA 1898, 202-206; WEINSTOCK 1935^ 2534-2535), Vuleanust mélyen fekvő helyeken. Dianát az erdőben (BÍRT 1885. 1005), Juppitert magaslaton vagy hegy tetején (ld. alább), az úti istenségeket útkereszteződéseknél tisztelték: BORHY - SOSZTARITS 19961997, 118-199. : : FACSÁDY 2002, 19-20. ' A szentélytől D-re. a Daru u. 7. század alatt egy sírkert került elő, két szarkofággal: NAGY 1942, 471. A Daru u. 2/b területén pedig egy páncélos márványszobrot találtak, amely valószínűleg sírszobor lehetett: PETŐ 1984. 269-274. Ld. még: ZSIDI 1994, 299 Abb. ?.. 7 4 NAGY T. 1956. 9-43. 379
