Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához

emléket nem találtak

7 . 4. A Szépvölgyi úton talált Juppiter oszlop bázisának feliratát - a dedikáción kívül - nem ismerjük. Nem tudjuk kik voltak az állítói és milyen volt a szövegezése. A kultuszhely azonosításánál ezért nem vehető azonos súlyú bizonyítékként figyelembe, mint a bölcskei oltárkövekkel mindenben megegyező szövegű és típusú gellérthegyi oltár. A Szépvölgyi úton talált oszlopbázis bizonyító értéke tehát lényegesen kisebb. Ráadásul a Bölcskén előkerült téglatest alakú oltárok egyike sem hordozhatott oszlopot. A Szépvölgyi-úti oszlopbázis típusa és rendeltetése ezért eltér a bölcskei Juppiter Teutanus oltárokétól. (A Juppiter szobrot hordozó oszlop párhuzamait viszont felismerhetjük a Pfaffenbergen felállított Juppiter oszlopokban, amelyek előképe a Róma városi Capitoliumon Kr.e. 65-ben felállított Juppiter oszlop lehetett

7

6.) 5. Nagy Tibor szerint a feltárt épületek legkorábban a Kr.u. 2. század végén épültek és a Kr.u. 3. század második felében pusztultak el. Az épület használatának időtartama ezért nem fedi pontosan a I. O. M. Teutanus oltárok állításának feltételezett időtartamát (Kr.u. 2. század második harmada - Kr.u. 4. század eleje)

7

7. 6. Nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy a legiótábortól D-i irányba megközelítőleg 1,4 km távolságra fekvő s Szépvölgyi úti szentélyt pontosan milyen territóriumon építették fel. Érvelni lehet mind a legio, mind a canabae territóriuma mellett A felsorolt két lehetőség közül azonban egyik sem lehetett az Aquincum városának duumvirei által pro salute et incolumitate civitatis Eraviscorum dedikált Juppiter Teutanus oltárok felállításának a helyszíne. (Egy villához kapcsolódó magán szentély esetében ugyancsak kizárható a hivatalos kultuszhellyel való azonosítás lehetősége.) A colonia és a canabae Septimius Severus alatti összeolvadása még magyarázná az aquincumi duumvireknek a canabae territóriuméin történt Severus-kori, vagy az utánra keltezhető oltárdedikálását, a korábbi oltárokét azonban már nem. Az oltárállítás ugyanis még Aquincum municipium időszakában kezdődött [Kat. 1 és A, továbbá 17, 38-39], ezért a központi szentélyt is a municipium territóriumán kell keresnünk. A pfaffenbergi kultuszhellyel ellentétben a Kr.u. 2. századi /. O. M. Teutanus oltárokat nem az önálló canabae-szervezet állítja, hanem a 7

5 A Lajos u. 37 előtt talált kisméretű Terra Maternek és Liber Páternek dedikált oltárhoz: W

ELLNER 1963, 299-301. 7

6 BAUCHHF.NSS 1976, 14-16. 7

7 TÓTH 2003, 395-396 és magyarul ebben a kötetben. 7

8 és nem 1,1 km-re a legiotáborgromájától: PÓCZY 1999, 204. 7

g Kovács Péter bizonyította, hogy a katonai táborok mellett kialakult településeknek (vici, canabae) a hadseregtől független, jogilag különálló és saját irányítás alatt levő territóriumuk volt (KOVÁCS 2000a, 40-50; KOVÁCS 2000b, 53-56), amely valószínűleg közvetlenül a tábor környékén helyezkedett el. Ennek pontos nagyságát Aquincum esetében sem ismerjük. Egy Hisarlakán előkerült mérföldkő per territórium Abritanorum mitte passuum 1 felirata (AE 1985, 765, A.D. 244-247) alapján egy auxiliaris vicusnál ez a territórium a tábor körül mindössze 1 mp szélességben húzodhatott (KOVÁCS 2000a, 42; KOVÁCS 2000b, 54). Ha az aquincumi canabae territóriumának kiterjedését csak egy ugyanilyen szélességű sávban feltételezzünk, akkor - bárhonnan is mérjük D-i irányban ezt a távolságot - a Szépvölgyi úti szentély vagy ennek a területére vagy éppen a határára esik. A katonai territóriumon való fekvés lehetősége mellett szólnak a közelben előkerült territórium legionist (CIL III 10489 másodlagos lelőhelyről) említő feliratok. Nem tudjuk, hogy a canabae és a legio territóriumának határán épült fel vagy csak a canabae D-i határát jelölte az a Viador utcánál feltételezhető territoriális arcus, amelyet a legio II Adiutrix állított Antoninus Pius tiszteletére (MRÁV 2002, 23; Nem lehet véletlen az egybeesés, hogy a Hadrianus alatt kialakult canabae-szevezetek említése éppen Antoninus Pius alatt a leggyakoribbak: KOVÁCS 2000b, 60). Aquincumtól D-i irányba ettől a canabae szélén felépült ívtől mérték a távolságot. (Vindobonától K-i irányba ugyancsak a canabae szélétől számolták a mérföldeket: KOVÁCS 2000a, 44.) A vízivárosi vicus (ld ehhez összefoglalóan KÉRDŐ 1995, 399-404; KOVÁCS 1999, 286-288) territóriumát nagy valószínűséggel kizárhatjuk a lehetőségek közül, mivel a szentély a canabae hoz lényegesen közelebb fekszik, s a Zsigmond térnél még a canabae D-i temetőjének a sírjait tárták fel. A temető legdélebbi részén a temetkezések már a Kr.u. 2. század első harmadától megindulnak (FACSÁDY 1996, 16). (A vízivárosi vicus temetője a Császár - ma Lukács - fürdőig terjedhetett.) 380