Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Mráv Zsolt: A I.O.M. Teutanusnak szentelt oltárok palimpszesztusz feliratai
párkányzatára került: Id.: kat. F) A nagyméretű, négyzetbe írható N és M betű, a kerek O betű ráadásul mind a korábbi feliratok betüvezetésére jellemző. (Különösen szembetűnik ez, amikor a dedikáció betűtípusait összevetjük a második felirat betűinek formáival.) A korábbi felirat LEG [o] AV[- ] P[—] utolsó sora bizonyosan a helytartók leg(atus) Aug(usti) pr(o) pr(aetore) (ld. alább) címét tartalmazta, ezért az oltár első dedikálója sem lehetett más, csak egy helytartó. (Érdekes egybeesés, hogy Flavius Aper a. v. p. feliratát éppen egy korábbi helytartó oltárára vésték fel. Eddig mindössze ez a két, azonos oltárra írt felirat említ I. O. M. Teutanusnak áldozó helytartókat.) Ez a helytartó - a megmaradt CLAVDI[-]N[-]S névtöredék és a sorban rendelkezésre álló hely alapján egyértelműen Tib. Claudius Claudianusszal azonosítható. (A kilencedik sorban ezért a megmaradt V betű és utána egy függőleges hasta a helytartó [Clajud(ius) nomenjéhez tartozik. Ez elé csak egyetlen betű fér el, így ide a Tiberius praenomen T. formában rövidített változatát kell kiegészítenünk. Ez nem jelent problémát, mivel a praenomen ritkább T. betürövidítése több T. Claudius Claudianust említő pannóniai feliraton előfordul'.) Tib. Claudius Claudianus Kr.u. 197 és 199 között volt Pannónia inferior helytartója 2, így erre az időszakra keltezhető az oltár állítása is. Az oltárdedikálás idejét pontosabban behatárolja a felirat hetedik sorában megőrződött G betű, amely csak a sorba beilleszthető Aug(usti) rövidítés G betűjeként értelmezhető. Eszerint a helytartó neve előtt - az előkerült I. O. M. Teutanus oltárokon törvényszerűen feltüntetett - pro salute szófordulatot és a hozzá kapcsolódó császárneveket vésték ki. Az Aug(usti) szó egyes számából következik, hogy a feliraton a Kr.u. 197 őszén társuralkodóvá emelt ' Caracallát még nem nevezték meg. Az oltár állítására tehát csak Kr.u. 197 ősze előtt kerülhetett sor. Tib. Claudius Claudianus helytartói címét ekkor még a legátus Aug(usti) pro praetore formában viselte 4, amely kiszerkeszthető a felirat sűrűbben egymás mellé helyezett betűkkel írt utolsó sorában. A császámevek számára rendelkezésre álló öt sorba L. Septimius Severus neve a legvalószínűbben a [Imperatoris / Caesaris / L(ueii) Septimi / Severi Pii / Pertinacis / Aug(usti)] fonnában egészíthető ki. A consulkeltezés és oltárállítás igéje vagy a 1. O. M. Teutanusnak magánszemélyek által állított oltárokra jellemző szakrális formulák (például v. 5. I. m. ld. kat. 3) mind a korábbi, mind a későbbi helytartót említő felirat szövegéből hiányoznak. A kiszerkesztett szöveg írásképe mindenben megfelel a Kr.u. 2. század végére és a Kr.u. 3. század elejére keltezett I. O. M. Teutanus oltárok (kat. 1-6) feliratszerkezetének és felépítésének, amelyre a nagyobb, szellősebben elhelyezett betűk, a szöveg jól megszerkesztett sorokba rendezése, az elválasztások kerülése, a kis sortávolság és a feliratos mező első sorának közepére rendezett dedikációja jellemez. Kat. 11.: A Kr.u. 271-ben Aurelianus üdvéért állított I. O. M. Teutanus oltár palimpszesztusz felirata: A feliratos mezőben több azonosíthatatlan kisebb és nagyobb méretű betű töredéke látható. Ezek a betűtöredékek nem rendezhetők egyetlen felirat soraiba, ezért valószínűleg két palimpszesztusz felirattal is számolnunk kell: egy nagyobb betűkkel írt korábbi és egy kisebb betűkkel írt későbbi felirattal. Az 1 Pédául több mérföldkövön: AE 1982, 811 (Rácalmás); VÁGÓ 1959, 73 (Tolna megye) és egy szentély építési feliratán; RIU 1490 (Székesfehérvár). 2 FITZ 1994, 513 Nr. 300. 5 RUBIN 1975,431;KIENAST 1996, 162. 4 így szerepel a Kr.u. 198-ra keltezhető pilisvörösvári (CIL III 3745), sirmiumi (CIL 10616 = MIRKOVIC 1971. 86 Nr. 93), intercisai (ERDÉLYI - FIJLEP 1954, Nr. 321), rácalmási (AE 1969-1970, 528 = AE 1982, 811), Tolna megyei (VÁGÓ 1959, 73) és egy aquincumi (KUZSINSZKY 1934, 192 Nr. 500) mérföldkövön. 294
