Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Tóth Endre: A bölcskei rom topográfiai helyzete és rendeltetése

jóval több víz jutott, ami nagyobb sodrási sebességet is jelentve a sziget északkeleti végét elmosta, és a medret kiszélesítette. Mivel a római épület az Öregsziget északi csúcsánál állt, a rom a mederbe került, ahol az újabb korban zátonyként akadályozta a hajózást. Amikor még nem lehetett tudni, hogy a rom a Duna melyik partján fekszik. Soproni S. arra gondolt, hogy az erőd a folyó bal partján, a Barbaricumban épült fel

3, ezért Bölcske területén kereste a jobb parti párját. Talált egy olyan területet, ahol a római leletek alapján településre lehetett következtetni, ezért azt katonai létesítménynek vélte. Korábban Barkóczi László és Radnóti Aladár is római tábort tételeztek fel Bölcskén

4. A lelőhelyen Péterfi Zsuzsa kisebb ásatást végzett \ katonai létesítményre utaló maradványt azonban nem talált

6. Ezért Visy Zsolt a feltételezett római erőd létezését jogosan kétségbe vonta

7. Magát a mederben fekvő romot pedig az Annamatia 12. számú burgusként jelölte*. Mivel a Duna bal partján fekvő mai településeken (Harta, Solt) római kőfaragványokat és feliratokat őriztek

9 gondolni lehetett arra, hogy a faragványok nem a bölcskei romokból, hanem egy balparti római létesítményből származnak. Amikor Soproni S. terepbejárást végzett a Duna keleti partján Solt és Harta között fekvő káli majortól délre római falakat talált (a lelőhely az 1552. folyókilométertől 340 méterrel délebbre fekszik). Soproni S. 2. kép Bölcske elhelyezkedése (Wosinsky 1896, 689. után) 3 SOPRONI 1990,133; SOPRONI 1991,257 4 RADNÓTI A. - BARKÓCZI L., Adatok Pannónia Inferior II. századi hadrendjéhez, ArchÉrt 78, 1951. 207; NAGY T., The Military Diplom of Albertfalva, Acta ArchHun g 7, 1965, 65. 5 PÉTERFI Zs„ RégFüz 45, 1993, 32. 6 Bölcske és környéke régészeti lelőhelyeiről lásd: SZABÓ 1994. VISY 2000, 81-82, ahol a szerző a tábor-kérdést részletesen összefoglalta. 8 VISY 2000, 83. 9 KOVÁCS P., Römische Inschriften aus dem sarmatischen Barbaricum in Ungarn. Hungarian Polis Studies 6, 2000, 59-60, további irodalommal. 14