Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Tóth Endre: A bölcskei rom topográfiai helyzete és rendeltetése

leírását idézem

1

0: „A terepbejárás során a Duna medrében található Öreg szigeti erőddel csaknem szemben, attól néhány méterrel északabbra a hullámtérben nagyobb területen nagyszámú római falazótégla található. Ugyanitt a partvédelem céljára felhasznált kemény andezit köveken kívül sok mészkődarab és porózus andezit kő található, amelyeken római habarcsnyomok figyelhetők meg. A rendkívül alacsony vízállás mellett három kisebb földnyelv nyúlik a Dunába, amelyek a feltételezett hídfőállás középső tornyának, illetve az abból kiinduló szárnyfalak végénél található kisebb tornyok helyét jelzik. A felszínen nagyszámú római téglán kívül néhány kisebb faragványt és elmosódott bélyeges téglát találtam. Ugyanitt egy életnagyságú Heracles szobor mellkasi töredéke is előkerült. A kőszobor több összetartozó darabból áll. A parti fövenyben ezen kívül nagyszámú cölöpmaradvány található. A átlag 30 cm átmérőjű cölöpök a hídfőállás partján állhattak hasonlóan az 1934-ben Nógrádverőcén feltárt és megfigyelt cölöpökhöz". Eszerint a Káli majori és a Bölcske-Öregszigeti romok egy-egy hídfőállás építményei voltak (3. kép.). A Duna meder keleti partján végzett megfigyelések arra mutattak, hogy a téglalap alakú toronyhoz szárnyfalak csatlakoznak, illetve további falak nyúltak a folyómederbe

1 , ami megegyezik a nógrádverőcei típusú hídfőállások alaprajzával. Az építmények keltezése az ott talált téglabélyegek keltezésének a függvénye. Biztonsággal annyit mondhatunk, hogy a hídfőállások a 4. század harmadik negyedében épületek

1

2. 1

0 MNM Adattár " SZABÓ G„ Tisicum 1994. i

: A hídfőállásból előkerült téglabélyegek keltezéséhez lásd Lőrincz Barnabás tanulmányát ebben a kötetben. 15