Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Vízi Márta: Szemelvények Tolna megye településeink 11–17. századi történetéből

Szemelvények Tolna megye településeinek u~n. századi törtem- ^ __ Tolnán 1971-ben kerültek elő ötvöstárgyak, útépítés közben. A kincslelet reneszánsz ékszereket, poharakat, kanalakat tartalmazott. Összesen négy pohárból, négy kanálból, egy nagy aranyozott ezüst és egy kisebb, áttört ezüst övkapocspárból, hét pár ruhakapocsból, valamint egy gránátalmadíszes csüngőből (lánc töredékével), három kontytűből, hét darab övveretből és két lapos kapocspárból álló leletet minden valószínűséggel a török elől menekülő, tehetős tulajdonosai rejtették el a hódoltságkorban jelentős kereskedelmi központnak számító Tolna mezőváros területén. A hódoltság kora Tolna megye török meghódítása három jelentősebb lépcsőben történt. 1 541 -ben, Buda elfoglalása idején a Duna-menti hadiút főbb településeit már török helyőrség ülte meg. A második hódítási hullámban, 1 544-ben a budai pasa és a mohácsi szandzsákbég elfoglalta a megye északi és nyugati részének erősségeit (Ozora, Simontornya, Döbrököz), végül 1555-ben Koppány elestével a megye teljes területe török kézre került. A meghódított Magyarországon a törökök a 16. században két, majd fokozatosan még négy további nagyobb igazgatási egységet, ún. vilajetet alakítottak ki (budai, temesvári, majd kanizsai, egri, váradi, érsekújvári). Tolna és környéke 1686