Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Vízi Márta: Szemelvények Tolna megye településeink 11–17. századi történetéből

Szemelvények Tolna megye településeinek IMI, századi történetéből A középkori Tolna megye teljes területét az 1541 -ben megszervezett budai vilajet foglalta magába. A megyét a törökök teljesen figyelmen kívül hagyva a középkori közigazgatást négy középszintű igazgatási egység, ún. szandzsák között osztották fel. Ezek közül háromnak az itt álló, középkori eredetű várak okán székhelye is a megye területére esett (Koppány, Simontornya, Szekszárd). A szandzsákokon belül ún. náhijék jelentették a nagyjából a későbbi járásoknak megfelelő legkisebb igazgatási egységeket. A mai Szekszárdtól északra, mintegy 3 km-nyire található az egykori királyi út mentén található török palánkvár, Jeni Palánka, mely azért kapta a kortárs utazóktól az „Új" (Jeni) jelzőt, mert a Duna vonalán emelt palánkvárak sorában a legkésőbb épült fel. Tolna Palánk Földvár Építésére Evlija Cselebi török utazó szerint III. Mehmet adott utasítást, pontosabban ő maga építtette a várat „háborúba menetelekor", azaz 1596. évi hadjárata idején. Az újpalánki várnak a többi említett palánkvártól eltérően nem a dunai átkelőhelyet kellett biztosítania, hanem a Sárvízen működő vámhelyet. A vár az 1686-évi, őszi hadjárat idején égett le, de némi helyreállítási munkálatok után romjai között még a 18. század elején is harmincadvám-hivatal működött. A vár mindössze 50 x 60 m alapterületen feküdt, 80 és 100 cm között váltakozó szélességű palánkfallal kerítve, amelyet az egymástól 40 cm távolságra leásott, 20-25 cm átmérőjű oszlopok befonásával és beta paszta sava I alakítottak ki. A fal tömésföldjét a 4 m széles, 2-2,5 m mély vizesárok kiásott földjéből nyerték. Duna menti palánkvárak (H. Ottendorf rajzai)