Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Vízi Márta: Szemelvények Tolna megye településeink 11–17. századi történetéből

A 15. század közepén a Garaiak átépítették a várat. A szabályos négyszög alakú vár köré egy külső védőövet építettek, míg az öregtornyot és a régi kapuvédőművet lebontva, maradványaik felett az északi oldalon egy teljesen új épületszárnyat emeltek. A régi palotát is átépítették, így egy új, gótikus palotahomlokzat alakult ki. Gergellaki Buzlai Mózes, Mátyás király diplomatája és a Jagellók főudvarmestere az 1 500-as évek elején szerezte meg Simontornyát. Az ő kezdeményezésére 1509-ben elkészült nagyszabású átalakítás és bővítés a kor egyik legjelentősebb reneszánsz várkastélyává formálta a régi várat. A török időkben szandzsákközpontnak is helyet adó vár viszonylag jó állapotban vészelte át a felszabadító harcokat, az 1700-as évek kezdetén végzett javítások eredményeként pedig még a szabadságharc kuruclabanc csatározásai idején is jelentős katonai szerepet töltött be. Simontornya telepü lésszerkezete Az Árpád-kort követően a birtokosok már törekedtek arra, hogy immár egy-egy település területén belül építsenek fel vagyonukat, hatalmukat reprezentáló palotákat, kastélyokat. A korábbi várakat mint azt Simontornya esetében is láttuk, az új követelményeknek megfelelően átépítették.