Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Vízi Márta: Szemelvények Tolna megye településeink 11–17. századi történetéből

1416-ban adott Zsigmond király engedélyt a firenzei származású Filippo Scolari részére, hogy hűséges szolgálatai fejében magyarországi birtokai bármelyikén, de különösen a Tolna megyei Ozorán, tetszése szerint, kőből vagy fából várat, erősséget vagy kastélyt építtessen. Az Ozorai Pipó néven is ismert főúr így a település központjában egy kisebb dombon építhette fel messzeföldön ismert várkastélyát, melynek építéstörténete a több mint egy évtizedig végzett kutatások nyomán vált ismertté. 1 Külső várkapu 2 Falszoros 3 Belső várkapu 4 Saroktornyok 5 Várudvar 6 Pincelejáró 7 Ciszterna A középkori várkastély szabályos négyzetes alaprajzú, zártudvaros, egyemeletes palotaépületből és az azt övező ugyancsak négyzetes alaprajzú, sarkain kerek tornyokkal ellátott külső várfalból állt. Délről, nyugatról és keletről széles és mély árok választotta el a környező tereptől, északról pedig a Sió mocsaras völgye határolta. A nyugati oldalon volt Pipo rezidenciája, a hálószobájával. Az északi szárnyban helyezkedett el a zárterkélyes kápolna Szent László freskójával díszítve, valamint a keleti oldalon található nagyteremnek az északi oldalon lévő erkélyre nyíló bejárata. I 15.«.-i Glpuwlutl tálak •j 18 sza?3(J o Ozpra Földszinti alaprajz a^ építési periódusokkal Ozora A vár délkeletről