Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Vízi Márta: Szemelvények Tolna megye településeink 11–17. századi történetéből

Az 1264-ben alországbírói tisztet is betöltő Salamon fia Simon 1270 körül örökölte azt a területet, ahol ma a simontornyai vár maradványai állnak. Ezt követően kért, és kapott engedélyt magánvára felépítéséhez, melynek helyéül a Sió árterületéből kiemelkedő egyik szigetet, birtokának központi, jól védhető területét jelölte ki. Az első vár a mai várudvart körülvevő belső falnégyszögnek megfelelő (21x21 m) szabályos négyzet alaprajzú, falakkal körülvett udvarból állt, amelyhez az északkeleti sarkon téglalap alaprajzú, erős, vastag falú torony és kapuépítmény csatlakozott. E 13. századi vár érdekessége a szabályos négyzet alakú alaprajz volt. Későbbi birtokosai, a Lackfiak továbbfejlesztették a várat. Ekkor épült fel a négyszög alakú udvar keleti oldalán az új palotaszárny, mely összeépült az északkeleti sarkon álló öregtoronnyal. Az így átalakított vár a Nagy Lajos kori Magyarország egyik legjelentősebb birtokközpontjává vált. A simontornyai vár Simontornya