Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)
K. Németh András–Ódor János Gábor: A középkori Tolna megye keresztény emlékei
m loh egye keresztény emlékei A megye legkorábbi és egyik legjelentősebb kolostorát, a szekszárdi Szent Megváltó monostort az 1060-1063 között uralkodó I. Béla alapította. A bencések irányítása alatt működő monostor a késő-középkorban élte fénykorát. Hiteleshelyként, több megyére kiterjedő hatáskörű, közhitelű szervként a környék egyik központjává vált. Néhány fennmaradt kőtöredék arra utal, hogy a 12. század második felében, az épület belsejében kisebb átalakítás történt. A gótikus átépítés tovább gazdagította belső tereit, külső megjelenését. Az épület egykori szépségét a román stílusban épült templom ritka, görögkeresztre szerkesztett alaprajza, értékes, faragott oszlopfői és vállköve idézik fel. A finom mészkőből faragott váll kő az apátság legjelentősebb művészettörténeti emléke, és az egykorú hazai emlékanyagból is kiemelkedik. A váll kő a 11. századi motívumok legszebb és egyik legteljesebb hazai gyűjteményének is tekinthető, amelyek közül meghatározó a románkori faragványaink legkorábbi rétegéhez tartozó palmetta. A vállkő rövidebb oldalainak egyikét szalagfonatos díszítés uralja, a fonatok között ökölbe szorított kézzel és ökörfejjel; a másik rövidebb oldalon többféle motívum: spirálkerék, griff-fej, kereszt, ifjúarc, kalász, életfa és hal látható. A hosszoldalakon indára fűzött, kétsoros palmettadísz, illetve hullámzó indából kinövő palmetták kompozíciója jelenik meg. A kő feltehetően ikerablak osztójához tartozhatott. A szekszárdi vállkő rövidebb oldala : : : : :
