Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Balázs Kovács Sándor–Glósz József: Újjáépítés és konszolidáció

Az erőfeszítések rövidesen meghozták az első eredményeket. A 18. század közepére felszámolták a középkor legpusztítóbb járványát a pestist. A 19. század elején a himlő elleni védőoltás bevezetésével egy újabb kór terjedésének vetettek gátat. Továbbra sem sikerült felszámolni azonban a kolerát, amely egyedül 1831-ben 2418 embert ragadott el Tolna megyében. A részleges sikerek dacára a halandósági ráta továbbra is igen magas volt. Legveszélyeztetettebbek az újszülöttek és a kisgyermekek voltak, közülük átlagosan csak minden második érte el a hatodik életévet. Az orvostudomány viszonylagos fejletlensége mellett ebben az is szerepet játszott, hogy társadalombiztosítás hiányában az emberek csak maguk költségére kereshették fel az orvost, vásárolhattak gyógyszert, s ez sokakat visszatartott az egészségügy szolgálatainak igénybevételétől. A hagyományos népi gyógyításnak így továbbra is fontos szerepe maradt a betegek kezelésében. A vitrinben bemutatott gyógyászati eszközök a 19. század elejéről származnak. Az orvosi táska Babits Mihály megyei főorvos tulajdona volt. Kedvelt módszere volt a kor orvostudományának az érvágás, eszköze az érvágó tokjában látható. A himlőlándzsát a védőoltásoknál alkalmazták. A bábák eszköztárából származnak a szalagok, a köldökfásli, az olló. A homeopata gyógyszerek napjainkban is népszerűek. A betegek ápolását szolgálta a betegitató pohár, a mosdótál és a kancsó. Betepitató edém Dr. Babits Mihály orvosi táskája Homeopata gyógyszerkészlet