Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)
Zalai-Gaál István: A praehistoricus korszak rideg köde (Wosinsky Mór neolitkutatásainak mai aktualitásai)
*%» 47 SP* főként a századfordulón folytattak nagy vitákat. Feltételezték többek között azt is, hogy a zsugorított helyzettel az alvóhelyzetet vagy az embrió pozícióját szándékoztak utánozni, vagy a hellyel kívántak takarékoskodni a sírban, esetleg gúzsba kötötték a halottakat a tőlük való félelem miatt. 53 Wosinsky a zsugorított testhelyzetet a túlvilágról való visszatérésben való hittel magyarázza, szerinte ugyanis ez a testhelyzet a magzat fekvési helyzetét szimbolizálja 54 : „A mily helyzetben született a% ember, ugyanazon helyzetben fektették, földi pályája befutása után, tetemét közps anyánk, a föld ölébe, hogy a túlvilági, második születés alkalmával természetes helyzetben találtassék. ' 55 A temetkezés fogalmával egy közösségnek a holttesthez való viszonyát fejezhetjük ki, nem hagyva figyelmen kívül azt a tényt, hogy két vagy több temetkezési forma vagy szokás is egyesülhet egy közösség halotti rítusán belül. 56 A rítushoz kapcsolódó jelenségek között vizsgáljuk a különleges sírobjektumokat, a temetkezési szokásokat, ezeken belül a csontvázak irányát és fekvését, arcrészük tájolását és testhelyzetüket, valamint a mellékletadási és viseleti szokásokat, s mindezt ma már antropológiai vonatkozások szerint elemezzük. A Lengyelen kutatott első „sírmezó"' (1. sírcsoport) nagyjából a sánc középső felületén, a második (2. sírcsoport) pedig „a kettős dombbal védett délkeleti kapunak közelében" került elő. 57 A feltárt sírok számát különböző publikációiban azonban eltérően adja meg Wosinsky: az első sírcsoportból „körülbelül" 80 csontvázat említ meg, a másodikból 49-et, illetve „közel 60 s/rt". 58 Sírleírásai alapján 32 sírból 44 temetkezést vehettünk fel katalógusba az első, és 42 temetkezést 35 sírból a második sírcsoportból. 59 A sírok döntő többségében Lengyelen is egy-egy halottat temettek el. A többes temetkezések száma nagyon alacsony, a Dél-Dunántúlon mindössze 3,8% (24), ebből 15 esetben találunk két, 8 esetben három és 2 esetben ennél több csontvázat. A lengyeli sáncról közölt 8. és 226 objektumok (sírok) esetében bizonytalan, hogy valóban ötös sírokról van-e szó. 60 A lengyeli kultúrában általánosak az ovális sírgödrökben előkerült zsugorított csontvázas temetkezések kisebb csoportokban vagy sorokban. 61 Az olyan antropológiai leletek sem hiányoznak a Dél-Dunántúlon, melyeket a halottcsonkítással, emberáldozatokkal, koponyakultusszal, résztemetkezésekkel, antropofágiával hoztak és hoznak összefüggésbe a kutatók. 62 A koponya hiánya több temetkezésre is jellemző. A lengyeli kultúra névadó lelőhelyéről a Wosinsky által említett idevonatkozó adatokat a szakirodalom általában nem tartja biztosnak, pedig a lengyeli sáncon feltárt koponya nélküli sírok adatai a leírások alapján hitelesnek tűnnek. Wosinsky sírleírásaiban általában közli a sírmélységet is, ezeknek az objektumoknak a mélységét azonban nem ismerjük. A sánc területén nem folytattak mezőgazdasági művelést, így a sírok 53 SCHLETTE 1991,19; PESCHEL 1992, 230 54 WOSINSKY 1888-1891, III, 89; 1889a, 156. -WOSINSKY 1896,1,69. 56 STÖHR1959, 1. 57 WOSINSKY 1896,1. 187. 58 WOSINSKY 1888-1891, III, 63; 1896,187. 59 ZALAI-GAAL, 2001a: e munkában 629 sírban eltemetett 658 temetkezést vizsgáltunk meg. 60 WOSINSKY 1888-1890, II. 61 WOSINSKY 1885-1890, II, 8. tábla: az egyetlen közölt „sírrajz" a lengyeli sáncról. 62 DOMBAY 1960, 94; BARNA 1996.
