Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

V. Kápolnás Mária: Wosinsky Mór élete és munkássága a fényképek tükrében

•^189^ 1903-ban a magyar királyi államvasutak menetjegyirodája által rendezett konstantinápolyi „Rákóczi zarándoklat" résztvevőiről a galatai Szt. Benoit templom udvarán 1903. október 13-án készített csoportképet Salgó Sándor budapesti fényképész. A zarándoklat ünnepi szónoklatát Wosinsky Mór mondta el. 26. kép: Rákóczi zarándoklat.

29 3. Kelet-Ázsia, 1895. Wosinsky Mórt 1895 márciusában kérték fel Zichy Jenő harmadik expedíciójában való részvételre, melynek fő célja a magyarok eredetének kutatása, az orosz birodalom határain belüli régészeti feltárások elvégzése. Az expedíció tagja volt még dr. Bálint Gábor, a kolozsvári egyetem 10 nyelven beszélő tanára, aki a tolmács szerepére, nyelvek tanulmányozására vállalkozott, dr. Szádeczky-Kardoss Lajos, a kolozsvári egyetem történelem és gyorsírás tanára. Feladata a történeti, néprajzi megfigyelések mellett az útinapló vezetése volt. Az örmény származású Csellingerián Jakab a gróf melletti titkári teendőket látta el. Az út során többen is csatlakoztak átmenetileg a csapathoz, segíteni munkájukat. Az expedícióról rendszeresen tudósítottak, majd előadásokat tartottak, az útinapló részletei is megjelentek. Wosinsky fotográfusi tevékenységének vizsgálatához legjobb fogódzót Szádeczky-Kardoss teljes útinaplója jelenti.

30 Az út során többféle eredetű és több helyen megőrzött fotográfiával találkozunk. Az expedíció fotográfusi munkájával Wosinskyt bízták meg, ez lett fő feladata, mert fonográfot mégsem vittek magukkal és ásatásokra sem kaptak engedélyt. Tehát ő készített nagy számban képeket, de a helyi fotósoktól is vásároltak sorozatokat, s megrendelésre készíttettek képeket. így a lelőhelyek is többfélék: jelentős számú felvételt (száznál többet) őriz a mi gyűjteményünk, több tucat van a 29 WMMM Arch, fotó gyűjt. 83.28.1. 30 Zichv-expedíció. Kaukázus, Közép-Ázsia. 1895. Szádeczky-Kardoss Lajos útinaplója. Gyorsírásból megfejtette: Schelken Pálma. Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó, Budapest, 2000.