Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)
K. Németh András: Ami a megyemonográfiából kimaradt. Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek kiadatlan, középkoros vonatkozásai
•«132*2. kép: Az egyetlen középkori lelet a monográfiában: a sárpilisi oroszlánszobrocska. elvétve találunk a két kötetes műben. A fenti lelőhelyek többségét Wosinsky csupán mellékesen említette meg nevezetes munkájában, hiszen a megyemonográfia középkori részének megírása barátjára, Kammerer Ernőre várt volna. (7. és 4. kép) A Wosinsky által közölt, egyetlen középkori tárgy, a sárpilisi bronz oroszlánszobrocska is csupán tévedésből került a római emlékek közé. 8 (2. kép) A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum történeti dokumentum-gyűjteményében található a múzeum alapítójának és névadójának csekély irathagyatéka. A többnyire hivatalos iratokat tartalmazó anyag régészeti szempontból kiemelkedő csoportja az az irategyüttes, amely az apát-régész által a megye összes falvához eljuttatott, az azok határában található régészeti leletek és lelőhelyek iránt érdeklődő nyomtatványokból áll. (3. kép 14.f A kérdőíveket Wosinsky 1891-ben azért küldte szét az alispánon keresztül, hogy a készülő megyemonográfiához első kézből, a helyiek ismeretei révén szerezzen régészeti adatokat. Módszere a korban nem számított ritkaságnak, hiszen pl. 1828-ben Egyed Antal plébános 22 pontból álló — régészeti vonatkozásokat is tartalmazó — kérdőívet küldött szét Tolna megyében, feltehetően megye-monográfia készítésének szándékával és hasonló célból készítette 88 pontos ívét Nóvák Sándor paksi orvos, neves régészeti gyűjtő is. 12 Ugyancsak így dolgozott az ország dűlőneveinek összegyűjtésén az 1860-as években Pesty Frigyes 13 és a helybeliek ismereteinek kiaknázására még az 1960-as és 1970-es években is igénybe vették ezt a módszert, pl. a tervezett Somogy megyei régészeti topográfiához. A kérdőívek kiadatlan adatait máig is alig hasznosította a régészeti kutatás. Az utóbbi években előbb jómagam a Paks környéki települések középkori templomaira vonatkozó adatokat tettem közzé (Bölcske, Madocsa, Németkér, Paks, Dunakömlőd), 14 nemrég pedig Miklós Zsuzsa idézte az általa felfedezett két templomról (Döbrököz—Görcsményi dűlő; Szakály—Tárkánymajor) ill. az ásatással kutatott murgai kisvárról szóló részeket. 13 7 WOSINSKY 1896. I. 278. o. Íj. (Tamási-Lyukas-hegy); 288 (Felsőnyék-Kisgubarci terasz); 402, 964 (Dunaszentgyörgy—Faluhely); 480. o. j. (Mözs— Káposztáskert). 8 WOSINSKY 1896. II. 711. (CLXV. tábla 3.) Lsz.: 91.63.1-113. 0 GAÁL 1977. 9. Az egyik kérdőív fakszimiléjét közölte: KŐHEGYI - SZABÓ 1996. 11; 37. o. 6. kép. 1 CSERNA - KACZIAN 1986. 2BLÓZ 1998. 3 PESTA' 1888. 4 K. NÉMETH 2003. 8, 15, 16, 19, 25. 5 MIKLÓS 2004a. 229; MIKLÓS 2004b, 10.