Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

V. Péterfi Zsuzsanna: Tolna megye római kora Wosinsky Mór kutatásainak tükrében

«^ 103 <é> V. Péterfi Zsuzsanna Tolna megye római kora Wosinsky Mór kutatásainak tükrében A római korból származó tárgyak, feliratok, építészeti és vallási emlékek gyűjtése, az ókori forrásokkal, irodalommal való szélesebb körű ismerkedés a reneszánsz korra nyúlik vissza. E gyűjtő tevékenység azonban elsősorban a szép tárgyak megszerzésére, birtoklására és megőrzésére korlátozódott, s csak a 18. század második felétől beszélhetünk az új tudomány, az archeológia születéséről, mely eleinte továbbra is a klasszika archeológia művelését jelentette, s a 19. században fordult más korszakok, kultúrák és népek kutatása felé.

1 Az első tudományos szempontból értékelhető régészeti tanulmányok Magyarországon is csak a 18. század végén jelentek meg, s a korábbi hagyományoknak megfelelően elsősorban az antikvitással foglalkoztak. Az igazi fordulópontot csak az 1848-49es szabadságharcot követő időszak jelentette. Nagyjából az 1850-es évektől, tehát a Wosinsky Mór születése körüli időszaktól beszélhetünk a római kori emlékek szisztematikus, tudományos igényű kutatásáról, feldolgozásáról. Az 1860-as évektől már olyan nevek fémjelzik az e korszakkal foglalkozó régészetet, mint Rómer Flóris, Hampel József, Fröhlich Róbert. A kiegyezés után sorra jöttek létre különféle kulturális egyletek, melyek alapját képezték a múzeumoknak is.

3 Rómer kezdeményezésére 1868-ban indították meg az Archeológiai Értesítő című, napjainkig élő folyóiratot, majd 1879ben megalakult az Országos Régészeti és Embertani Társulat, pár évvel később pedig, 1881-ben a parlament megszavazta az első műemléki törvényt. Ugyanakkor jelentősebb kutatások indultak mindenekelőtt Aquincumban (Óbuda), Brigetióban (Szőny) és Intercisában (Dunaújváros) is.

4 Az 1880-as évek eleje az az időpont, amikor Wosinsky érdeklődése komolyabban a régészet felé fordult. S bár 1892-ben már készített olyan feljegyzéseket, melyek római régiségekre vonatkoztak, az 1880-as évek elejétől induló régészeti kutatásai végig elsősorban az őskorra, azon belül is a kőkorra, illetve később a bronzkorra irányultak. Azonban 1885-ben a Monographia Bizottság megbízására elvállalta, hogy megírja Tolna vármegye ún. történelem előtti időszakának Római agyagedény Kömlődről. 1 HAUGH 1908. 29-39; KAYSER 1966. 12-14. 2 WOSINSKY II. 1896. 718. CLXVIII. t. 7. 3 HAUGH 1908. 29-39; BINN1 - PINNA 1986. 243-244. 4 A kutatástörténetre vonatkozó szélesebb körű adatok VISY 1989. 9-15. oldalon olvashatók.