Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

V. Péterfi Zsuzsanna: Tolna megye római kora Wosinsky Mór kutatásainak tükrében

&» 104 «^ Római agyagedény Kányáról. „Marsigli térrajza (a múlt századból) a Duna-Földvár és Após tag közötti római útról. '

? történetét, azaz az őskortól a honfoglalásig, illetve államalapításig terjedő korszakokra vonatkozóan kellett elkészítenie a megye történetének monografikus feldolgozását. Óriási feladatra vállalkozott e művének megalkotásával, hiszen ha térben nem is, de időben hatalmas területeket kellett vizsgálat alá vennie, melyhez nagyarányú anyaggyűjtésre és irodalmi ismeretekre volt szüksége. Magára a római korra vonatkozó megállapításait, kutatási eredményeit elsősorban ez a műve tartalmazza. Munkáját nehezítette az, hogy előtte a megye római kori történelmével nem foglalkozott senki ilyen mélyrehatóan, csupán egyegy kisebb területre vonatkozóan történtek gyűjtések. A monográfia megírásához a községekhez kérdőíveket küldött ki, ezt követően pedig tulajdonképpen végigjárta a megyét faluról falura, minden lehetséges lelőhelyet megvizsgált, a helybelieket kikérdezte, s ahol lehetett kisebb — ma úgy mondanánk — szondázó ásatásokat végzett. Emellett a könyv római korral foglalkozó fejezetének megírása során nagymértékben támaszkodott az antik forrásokra, különösen az ún. itineráriumok (útikönyvek) adataira, valamint a 17-18. század fordulóján tevékenykedett katonai mérnök, gr. Luigi Marsigli limesről készített rajzaira, feljegyzéseire, valamint néhány korábbi kisebb ásatásból (pl. Szelle Zsigmond kutatásai Bölcske és Dunaföldvár környékén) vagy szórványból előkerült leletanyagra. Az 1896-ban megjelent kétkötetes munka „Rómaiak korszaka" című fejezetében a következő felosztást alkalmazta: a korszak általános ismertetése után a római hadüggyel illetve katonasággal, a közlekedéssel és úthálózattal, majd a rómaiak temetkezési szokásaival, vallásával és a kereszténységgel foglalkozott egy-egy fejezetben, végül a megye akkor ismert valamennyi lelőhelyét mutatta be alfabetikus sorrendben. A terep járások mellett római korszakra vonatkozó feltárásokat csak négy alkalommal végzett a monográfia megírása előtt. A Tevel és Murga közötti Csurgó pusztán 1892-ben 3 halomsírt ásott meg, Aparhanton épületmaradványokat és urnasíros temető részletét találta,

9 Kurdon egy próbaásatás során római épületmaradványokat sikerült 5

HAUGH 1908.25. 6 WOSINSKY II. 1896. 718. CLXV1II. t. 5. 7 WOSINSKY II. 1896. 656. CLVI. t. 8 WOSINSKY II. 1896. 764-765. 9 WOSINSKY II. 1896. 775.