Horler Miklós: A simontornyai vár (Szekszárd, 1987)

Reneszánsz ajtó - Renaissancetür keretezésű, félköríves oromzatú ajtókkal, előttünk áll a Buzlayak U alakú várkastélyának reneszánsz architektúrával körülvett reprezentatív udvara. A keleti szárny földszintjén egy három- és egy egyablakos, keresztboltozatos helyiségben a vár állandó kiállításának anyagát láthatjuk. A nagyobbik terem a vár középkori életével foglalkozik. A kisebb helyiséget az eredeti reneszánsz ajtókereten át, az évszázadokon át megkopott küszöbön keresztüllépve közelíthetjük meg. Itt a vár török kori dokumentumait őrzik. Továbbhaladva már az északi szárny helyiségeibe jutunk. A helyiség alaprajza a XIII. századi öregtorony alaprajzi formáját őrzi, mely fölé később a reneszánsz kápolna épült. Ma a vár kutatásával és műemléki helyreállításával kapcsolatos kiállítást találjuk benne. Itt kapunk ismertetést a helyreállítás elveiről és módszereiről is. Néhány lépcsőn le kell mennünk, ha az egykori lovagterembe akarunk jutni, amely ma a vár kőtárául szolgál. A lovagterem padlója mélyebben feküdt a többinél, hogy a hajdan magasba ívelő csúcsíves boltozat elférjen a földszint alacsonyabb helyiségei között. A középpontban ma is ott áll a nyolcszögletű pillér. A föléje függesztett bordadarabok és a faburkolatú mennyezeten kirajzolódó rések segítenek, hogy elképzeljük a Buzlay várkastély négymezős gótikus keresztboltozatos lefedett lovagtermét. A kőtár ajtajának gótikus kőkeretén át ismét az udvarba jutunk, melyen keresztülhaladva a déli szárny keleti végében nyíló lépcsőházba érkezünk. Tömör oldalfalak közt emelkedő dongaboltozataival, kétkarú alaprajzával jellegzetes reneszánsz megoldás, viszont önálló toronyszerű külső tömege és a pihenők fölötti boltozatok formája még gótikus jellegű. A kopott régi lépcsőfokon feljuthatunk az első emeletre, ott kiléphetünk a loggiára, ahonnét jól áttekinthetjük az udvart. A déli szárny előtt húzódó folyosón, bejuthatunk az öregtorony első 11