Horler Miklós: A simontornyai vár (Szekszárd, 1987)

emeleti termébe. Az öregtorony első emeleti terméből a kaputorony kandallós szobájába vezető ajtót provinciális palmettamotívumokból kialakított fríz veszi körül. Ezen át lépünk a kaputorony első emeleti szobájába, melyben régi, kormos tűzterének keretéül - a vár különböző helyeiről összeszedett darabokból - sikerült hitelesen helyreállítani a reneszánsz kandallót. A két oldalán levő tükrös lizénák fölött rozettadíszü konzolok tartják a párkányzatot. Tükörmezős frízben a sárkány lovagrend tagjainak jelvénye fogja a körbe a közepén elhelyezett címerpajzsot. A sima pajzson a reneszánsz korban feltételezhetően festett Buzlay címer volt. A palotaszárny első emeleti termében „Nemesi ősgalériák Tolna Megyében" című kiállítás látható. A reneszánsz korban ez a helyiség három különálló részre tagolódott, ma azonban egyetlen, nagy terem, melyet reneszánsz keresztablakok világítanak meg. A terem közepe táján, kissé alacsonyabban, a középkori szinten feltárt és helyreállított egyik gótikus ikerablakot látjuk. Két oldalán a kőpadok is megmaradtak. Az öregtorony és kaputorony emeleti helyiségei, időszaki kiállításoknak és rendezvényeknek adnak helyet. A reneszánsz öregtorony második emeleti kiállítótermének sarkában helyreállított késő gótikus, pálcatagos keretezésű kandallót találunk. Összetört darabjai a terem déli ablakának XVIII. századi befalazásából kerültek elő. A harmadik emeleten eredetileg pártázatos terasz volt. Ezt a kuruc kor erődítési munkálatai során lefedték, és zárt ágyúállást alakítottak ki helyette. Ha elhagyjuk a várat, nyugat felé a körítőfal vonalát követve pincelejáróhoz érkezünk, melyet a XVIII. században nyitottak meg. Ma a várborozó és étterem bejáratául szolgál. A század eleje óta 12 Buzlay-címeres töredék a kőtárban - Fragment mit dem Buzlay Wappen im Lapidarium