Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Madarassy Orsolya: Canabae legionis II. Adiutricis

tőleg textilfeldolgozó - komplexum egy nagyobb ipari negyed részlete, vagy egy lakóház gazdasági udvara? Tehát az első probléma az, hogy a legkorábbi településszerkezet a korai legiotábor canabaejához avagy az alatábor vicusához tartozhatott-e? Vagy az alatábor számára létesített vicus eleve a canabaen belül keresendő? Ugyancsak kérdéses, hogy mivel a 2-3. századi legiotábor nyugat felé mozdul el, a korai tábor (táborok?) retenturája lesz a kőtábor pretenturája? Tehát amennyiben már a korai canabae mérete is ugyanakkora, mint a kőbe átépítette, kitűzése pedig az aktuális táborral egyszerre történik, a nyugati városszélen ennek a mozgásnak szintén jelentkeznie kell. Az eddig előkerült jelenségek alapján eddig mindez csak munkahipotézisként igazolható, a nyugati városszél korai ipari jellegű létesítményei tartozhatnak mind a canabae, mind a vicus territoriális kiszolgálókörzetéhez, a probléma tisztázása a további kutatások feladata. A 2. század elejének hadseregreformjai nyomán, a Flórián téren az állandó legiotábor és a körülötte lévő katonaváros egységes központi koncepció alapján épül át kőbe. A canabae területének kijelölése az állandó, helyben állomásozó hadsereg folyamatos életterével számol, megépül a polgárváros, a katonaváros és a tábor egységes vízvezeték rendszere, valamint a csatornahálózat. A canabae insularendszerének konkretizálásához még további kutatásokra van szükség. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, a katonai tábor beosztásával analóg köz- és magánépületek variációival számolhatunk. Egyelőre a középületek funkcionális elkülönítése a bizonytalanabb, a lakónegyedek esetében már megfigyelhetőek a fő tendenciák. A főutakra nyílva különálló, nagyjából négyzetes alaprajzú, nagyobb méretű igényesebb lakóházak állnak a magasabb rangú gazdagabb családok számára, míg a legénység hozzátartozói a mellékutak hosszába épített két helyiségsoros, porticusos hosszú bérkaszárnyákban foglalnak el egy-egy lakást. A lakóházak is többfélék, a limesút mentén [Fényes Adolf 1997 (l.kép 5.) - Timár u. III.Ker Rendőrkapitányság (l.kép 3.)] díszesebb kivitelű, nagyobb alapterületű házak állnak, mint a nyugati városszélen. [Timár 21 (l.kép 2.) valamint Vályog u. 14. 1998 (l.kép 1.).] Az alapterületek arányai megfelelnek a tábor legénységi és tiszti lakrészeinek arányaival, tehát valószínű, hogy a veteránok canabaen belüli letelepedése szolgálati rangjuk alapján történhetett. A markomann háborúk időszaka jelzi a következő periódust. A nyugati városszélen több ásatáson figyelhettünk meg egy, a század második felére keltezhető vastag égett - planírozott építési törmelékréteget. Ám kérdéses, hogy 70