Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Zsidi Paula: Hídfőállás az aquincumi polgárváros és katonaváros között

megújítások. (7.kép) A szádfalon belül a római korból származó kőalap egymáshoz illesztett kváderekből, illetve - elsősorban a sarkoknál törtkövekből állott. Az építmény szádfalas alapozásához tartozó, 20-25 cm átmérőjű cölöpökből álló cölöpsor mintegy 40 darabját tártuk fel. A cölöpsorból kiemelt néhány cölöp mögött megfigyelhettük az alapozás szerkezetét is.(5.kép, D-A metszet) Az alapozás mintegy 80 cm vastagságú volt, s szabályosan egymásra helyezett, szinte illesztett, szabályos, faragott kövekből állt. A kövek alatt, s a külső cölöpökből álló szádfalon belül, a kövek alatti alapozást sűrűn egymás mellé levert cölöpök alkották. A fenti alapozási struktúra metszete a hozzátartozó rétegekkel azt mutatja, hogy az átlagosan 200-220 cm hosszúságú facölöpök a korabeli járószinttől mintegy 170 cm-re voltak leverve.(5.kép, C-D metszet) A metszet alapján valószínű, hogy egy korábbi, leégett építmény fölé - vagy helyére - került a feltárt konstrukció. Sajnos a cölöpökhöz tartozó római rétegek szintjén, már vizes, iszapos talajban dolgoztunk. Emiatt, és az igen kis felületen végzett munka következtében a feltárás igen leletszegény volt.

10 Az építmény létesítésének idejére vonatkozóan információval szolgáltak az építőanyagként felhasznált cölöpök. Az alapozást kísérő cölöpsorból kiemeltünk, és konzerválásra elszállítottunk néhány darabot. A tölgyfából készített cölöpöket egyformán, nagyjából négyszögletes formára faragták, aljukat gondosan kihegyezték. (8.kép) Valószínűleg a talaj puha, homokos jellege miatt nem volt szükség arra, hogy a cölöpök hegyét vaspapuccsal lássák el. Valamennyi kiemelt darab átmérője és hossza nagyjából azonos volt: átmérő 20-25 cm, magasság: 200-220 cm. A cölöpök dendrokronológiai vizsgálata jelenleg folyamatban van.

11 Az épület déli falától délre is húztunk egy észak-déli kutatóárkot, melyben már nem találtunk az építményhez tartozó falakat. A hordalékos rétegből azonban az alapot alkotó cölöpökkel azonos anyagú (tölgyfa) és átmérőjű töredékek kerültek elő, melyeket kiemeltünk, azonban töredékes jellegük miatt nem kerültek konzerválásra. Az egyik töredéken már előkerülésekor is jól felismerhető volt néhány faragott jel. Ezek, bár a kiszáradás sokat rontott az olvashatóságon, ma is kivehetők: // A D ( ez az utóbbi betű retrográd). (9.kép) Az építőanyagként szolgáló facölöpökön nem ismeretlenek a faragott jelek, pld. a koblenzi Rajna-híd egyik facölöpébe az ácsmester számjeleket faragott.

12 A mi esetünkben azonban, amennyiben a faragott jelek általam adott értelmezése 10 Az 1978. évi feltárás leletanyaga a BTM Aquincumi Múzeumában az RGysz. 600-602. alatt, az 1979. évi feltárás leletanyaga az RGysz. 628. alatt került előzetes nyilvántartásba. 1 ' A famaradványok dendrokronológiai meghatározását Gryneus András végzi az ELTE Régészeti Intézetének laboratóriumában. 12 FEHR 1981, 297-298. 259