Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Zsidi Paula: Hídfőállás az aquincumi polgárváros és katonaváros között
(legio II Adiutrix) helyénvaló, a faragás az építkezés katonai jellegére és az építkező katonai egységre utal. A feltárás során ismertté vált alaprajzon csupán a déli fal alapozása volt cölöpös szerkezetű. Csak ehhez a falszakaszhoz - számításaink szerint - mintegy 250260 db cölöpöt használtak fel. Az osztófalakként értelmezett falak kötőanyaggal erősített törtkő alapozással készültek. A szádafalas alapozási módszer jól ismert római kori hídpillérek esetében 13 jellegében hasonlóak az 1. század végéről, a 2. századból ismert ennsi 14 , kölni és mainzi 15 , steppergi 16 hidak pilléreinek alapozási módszerei is. Az Aquincumból máig ismert egyetlen hídpillér konstrukció, melyet Zsigmondy Gusztáv felmérése alapján ismerünk, más technikát (ún. cölöprácsozat) mutat. Kevésbé ismertek a korszakból a hídfőállások alaprajzai. A legjobb párhuzamokat Britanniában találhatjuk, a Hadrianus fal vonalában kiépített folyami átkelők esetében. A Willowford-i híd első két fázisa (1. század vége, 2. század első fele) alaprajzában, méreteiben és konstrukciójában is (fa és kő konstrukció) jó analógiája az aquincuminak. 17 A legjobb párhuzamot azonban a Tyne-t Chesternél átszelő híd szolgáltatja. 18 A folyópartra ék alakban támaszkodó, erődként is alkalmazható fa és kőkonstrukciós építmény - melyet többször is átépítettek - jellegében megfelel az aquincumi hídfőállás szerkezetének és alaprajzának. A chesteri híd első változata már állhatott a Hadrianus fal építésének idején. 19 Ez utalhat az aquincumi hídfőállás első kiépítésének idejére. A feltételezést csak erősíti, hogy a legio II Adiutrix-ot éppen Chesterből helyezték át a Dunavidékre, majd Aquincumba Kr.u. 89ben. 20 A legio nevének jelzése az építőanyagként használt facölöpön mindenképpen bizonyítja az aquincumi építkezés katonai jellegét. A chesteri híd későbbi periódusa, melynek alaprajza jellegében a korábbit mutatja, a Severus korra tehető. Az aquincumi hídfőállás is számos átépítést mutat, melyeket egyelőre nem sikerült időponthoz kötni. 21 Bizonyos azonban, hogy a Severus 13 PRELL 1997, 48-51. 14 CÜPPERS 1965,99-104. 15 KRAUS 1925, 232-247. 16 PRELL 1997. 17 JOHNSON 1990, 327-328, 331. 18 JOHNSON 1990, 325-326, 330. 19 JOHNSON 1990, 325. 20 MÓCSY 1974, 85-86, RITTERLING 1885, 75, FRERE 1978, 122, 136. 21 E tekintetben jelentős előrelépés várható a dendrokronológiai vizsgálatok eredményétől, amely egy kiindulási pontot ajánl a fa-kő konstrukció datálásához. Sajnos az eddigi - vízközeli - feltárásokból származó kévés, s nagyrészt kevert, hordalékos rétegből származó leletanyag kevésbé reményteljes a keltezés tekintetében. Sokkal több remény fűzhető az építmény még feltáratlan, nyugati, szárazföld felőli traktusának majdani kutatásához. 260
