Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Visy Zsolt: Újabb adatok a limes Paks és Tolna közötti szakaszának kutatásában Limes-út Lussonium – Alta Ripa

Lussonium -10. burgus 1998-ban O. Braasch egy újabb őrtornyot talált, ezúttal Fadd délnyugati szélén, a 6.számú útra kivezető dülőút északi oldalán. Ez az a terület, amelyre Wosinsky szerint észak felöl a limes-út érkezik, és ahol a múlt század végén a szőlőkben még meg lehetett figyelni nyomát. Az őrtornyot kettős, alig lekerekített sarkú négyzetes árok övezi, amelynek kiterjedése mintegy 40 x 40 m. Az árkokkal övezett terület közepén nem lehet kivenni az őrtorony építményére utaló nyomokat, így csak feltételezés, hogy fatorony állt itt (5.kép). Alta Ripa Bizonytalanság uralkodik Alta Ripa földrajzi helye felől, amit egyrészt maradványainak eltűnte, másrészt pedig tévesen értelmezett neve okozott. Wosinsky a korábbi, kétségkívül téves nézeteket cáfolva az Itinerarium Antonini mérföldadataira támaszkodva Tolna térségével azonosította,

21 de nem tudván elszakadni az alta hagyományosan magasként való fordításától

22 végül is adós maradt a közelebbi meghatározással. Véleménye szerint a valahol Tolna keleti szélén húzódó magas Dunapart, amelyen Alta Ripa állt, leomlott, és "maga alá temette a városnak minden emlékét ". Furcsa ellentmondásba kerül viszont önmagával, amikor egyrészt azt állítja, hogy Tolnán még sohasem akadt semmiféle római leletre, másrészt pedig beszámol gyerekkorában a város északkeleti részén a Dunában csekély mélységben látott romfalakról. "De, hogy azok a középkori Tolna- vagy a római városból maradtak-e fenn, azt ma már senki sem tudja. "

24 Ezekről a falakról valamivel korábban Fényes is említést tesz: "Tolna... hajdan kőfallal kerített királyi város volt, de e'városnak nagyobb része most a'Duna gyomrában hever, a'minthogy vízapadáskor sok épület alapjai láthatók".

25 Korábbi adattal is rendelkezünk azonban e falakról. Timon S. így számol be róluk: "Tolnám amplum fuisse oppidum, memoria proditum est. Qua enim hodie médius fertur Danubius, templum stetisse memoravit, quod Curio procurabat. Tolnae igitur attribuendum est vetus quoddam nomen, nullumque aptius Lusiono".

26 Timon tehát római eredetüeknek tartotta a vízből kilátszó épületmaradványokat, a települést pedig Lussoniummal igyekezett azonosítani. A romok középkori eredete Timon adata alapján egyértelműen lévő sírok és anyaguk elkallódott. A lelőhelyet Szabó Géza is ismeri, aki római kerámiát talált ezen a helyen terepbejárása során. Szóbeli tájékoztatását köszönöm. 21 WOSINSKY 1896,661. 22 WOSINSKY 1896, 688. 23 WOSINSKY 1896, 655. 24 WOSINSKY 1896, 655 sk. 25 FÉNYES 1837-1841,

1, 307. 26 TIMON, 31. (A hagyomány szerint Tolna jelentős város volt. Emlegetik ugyanis, hogy amerre manapság a Duna folyik, egykor egy templom állt, amelyet Curio gondozott. Tolnának kell tehát tulajdonítani valamelyik régi nevet, és Lusionumnál egyik sem lehet alkalmasabb erre). 248