Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Visy Zsolt: Újabb adatok a limes Paks és Tolna közötti szakaszának kutatásában Limes-út Lussonium – Alta Ripa
kizárható, mivel nincs adatunk arról, hogy Tolna bármilyen jelentősebb középkori kőépületét a Duna elmosta volna. Egy ilyen mérető áradás és pusztítás emléke, és egyben a Duna nyugatabbra való tolódásának ténye nem ment volna néhány évszázad alatt feledésbe. Kétségtelen azonban az is, hogy az újabb vizsgálatok nem erősítették meg ezeknek a többször leírt romoknak a létét 27 . A valahol a vízben lappangó romok római voltához alig férhet kétség. Megerősíteni látszik ezt a nézetet az a Straubinger József helybeli lakostól származó adat, miszerint sok római érmet talált a mai csónakkikötő partján a "török templom " környékén. 28 A névben szereplő alta természetesen nemcsak magasat, hanem mélyet is jelenthet, mivel ez a szó a latinban csak a magasságkülönbség jelzésére szolgált, függetlenül a szemlélő helyzetétől. Az is megállapítható, hogy a helynevekben rendszeresen előforduló jelző alacsonyan, valamely folyó vagy tó vízszintjével közel azonos szinten, árterület határán fekvő települések nevében fordul elő. Hasonló a pannóniai Altinum neve, amely Kölked közelében az ártérből enyhén kiemelkedő dombon van, vagy a mienkkel azonos Alta Ripa (Altrip) Ludwigshafen közelében, amely ugyancsak viszonylag alacsony fekvése miatt kapta ezt a nevet. 29 Semmi okunk sincs tehát arra, hogy ennek a limescastellumnak a nevét 'magas part'-ként fordítsuk, és ezért valamilyen magasabb helyen fekvő római lelőhellyel igyekezzünk azonosítani. 30 A helyes fordítás 'alacsony part', ami tökéletesen ráillik a tolnai térségre. Fitz J. Tolnával azonosította Alta Ripát. 31 Jól mutatja ezt egyébként az is, hogy a Duna meglehetősen lelassulva hatalmas ívekben folyt itt évszázadokon át, és valóban változtathatta medrét ezalatt az idő alatt. Ezt érzékelteti Josephus Schnemann, Tolna vármegyei geometra térképe, amelyet 1815-ben készített 32 , és amely a Duna kanyarulatainak az átvágására vonatkozó különböző terveket ábrázolja. Alta Ripának Tolnával való azonosítása 33 tehát lehetséges, a bizonyítékok azonban még mindig hiányosak. Nem lehet tehát figyelmen kívül hagyni más 27 GAÁL A. szíves szóbeli közlése. 28 Terepbejárás, 1987. Az érmekből sajnos egyet sem láttam, így ezt az adatot egyelőre fenntartással kell fogadni. 29 VISY 1990, 552 sk.; VISY 1989, 112. - GRAF 1936, 109. ugyan említi a Neckar torkolata közelében lévő Alta Ripat, a kézenfekvő következtetést azonban nem vonta le. V.o. még a Velence mellett, az Adriaitenger lagúnás partján volt Altinumot! 30 Ezért helytelen szerintem SOPRONI S. (1990, 140) legutóbb publikált elgondolása Alta Ripának a valóban kiemelkedő helyen épült dunakömlődi erőddel való azonosítását illetően, ld. fentebb Annamatia - 12. burgus. 31 FITZ, RE Suppl.IX, 1962, 6 sk. 32 OL S.12. DIV. XIII. No. 428. (Helyt. 1347). 33 Legutóbb VISY 1989, 112. 249
