Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanuhalált halt kuruc brigadéros (Szekszárd, 1938)

Merenik, (1615) de Merenye, (1651) de Neboisze, (1591) de Nemes-Kér, (1588). (Turul 1891., 38—39—40. 11.) A Béri Balogh család nevével már 1598. évben találkozunk*. A család első kimutatható őse Béri Balogh Péter volt. Felesége Töttösy Klára. Házasságukból 3 fiu : János, II. Péter, Ferenc és 4 leány: Kata, Ilona, Zsuzsa és Judit született. Ferenc fiuknak 3 felesége volt: Lőrinczfalvy Erzsébet, Darabos Erzsébet és Csányi Erzsébet. Ezekkel való házasságából két fia: I. István (meghalt 1678-ban), II. Péter és még 3 leánya: Zsuzsa, Eufruzina, Klára született. Valószínűen a még első házasságából való István lett a Csaby—Káldy, Béri Balogh ág megalapítója. Csaby Mihály és neje Ördögh Katalinnak Éva nevü unokáját előbb Rátky György, majd Káldy Péter vette el. Az utóbbi házasságából született Káldy Rebeka, előbb Demeter Ferencnek, azután pedig Béri Balogh Istvánnak lett a felesége. Három gyermekük volt: Judith, Thulok Gergelyné, később Muraj-Szombati Zobotin Jánosné, a mi Béri Balogh Ádámunk s még egy Éva nevü leány, akiről atyja halálozási évében, 1678-ban említés történik ugyan, de valószínűen korán meghalt, mert a későbbi osztozkodásnál már nem esik róla szó. Béri Balogh Ádámnak, amint születési helyét, ugy a születési évét sem tudjuk biztosan. Vannak, akik ezt 1663—68 tájára, mások 1673, sőt 1678-ra teszik. Ez utóbbi azonban nyilvánvalóan tévedés. Születési évét összetévesztik apja elhalálozási évével. A Béri Balogh családnak előkelő szerepe van Vas vármegyében. Több helyen birtokosok, igy Muraszombatban, Kis Unyomban, Rábakovácsiban. S fontos közhivatalok élén állanak. így a család első kimutatható őse Balogh Péter, Cziráky Moizes levele szerint 1608-ban tatai várkapitány. (Thaly Kálmán kéziratgyüjteménye. Nemzeti Muzeum Könyvtára 29. k. 96.) 1618-ban halt meg. Péter és Ferenc fia a töttösi udvarházat ez évben osztják fel egymásközt. Péter, mint agglegény halt meg. Ferenc, a kapornoki vár kapitánya, 1663 március 1-én, Muraszombatban kelt végrendeletében elmondja, hogy „vasmegyei nemes családból, Rum mellett, (kis község Vasmegye vasvári járásában) a szombathelyi országúiban, igen szerény körülmények közt született. (Chernel Ignácz levele Thaly Kálmánhoz. Thaly kéziratgyűjtemény. Nemzeti Muzeum 164). Harminchat évig volt az alsólendvai gróf Bánffy-család jószágkormányzója. Amint Trakostyáni gróf Draskovics Ilona, gróf Bánffy Kristóf „meghagyott özvegye" 1646 aug. 1-én kelt levelében irja: „meg tekéntvén az mi jámbor Fő Emberünknek az Nzetes Vlő Balogh Ferenc Urnák Szegén Istenben el nyugodott Bánfy István Fiunknak halála után mellettünk tett hivséges szolgálattyát" — a „Szala és Vass vármegyékben Istvánfy Miklós öregatyjáról és Istvánfy Éva asszony Anyjárul maradt örökös birtokát, (Pórszombatot) amelyrül sem az első, sem pedig utolsó testamentumában, sem pedig a böcsületes káptalanban semmi emlékezetet nem tett, 1000 jó féle grátzi tallérért, a felsorolt jobbágyakkal együtt Balogh Ferencnek, feleségének, Lőrinczfalvai Erzsébetnek s fiainak, Balogh Istóknak és Péternek s leányainak Balogh Suskának, Treszkának és ezek örököseinek zálogbaadja, ugy hogy életében a birtokot ő birja, halála után Balogh Ferenc bármikor elfoglalhassa." (A levél másolatát lásd Tolnavármegye Muzeumának kézirattárában, a Balogh-család iratai közt). * A Nemzeti Muzeum könyvtárában (Thaly Kálmán kéziratgyüjteménye, 90) megtaláltam a Thaly Kálmán által, Nagy Imre," legfőbb itélőszéki biró jegyzetei nyomán összeállított Balogh családfát, de mert ezt ujabbi vas- és tolnamegyei adatok is kibővítik, ezekkel összeegyeztetve használom fel.