Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanuhalált halt kuruc brigadéros (Szekszárd, 1938)
Draskovich János nádor, Ilona testvére vissza akarja perelni a birtokot. De kiegyeznek. Nádasdy Ferenc 1649-ben azonban megvette az Istvánffy birtokot, mely Istvánffy Miklósról, nagyatyjukról szállott a Draskovich családra. Pórszombatra is igényt tart s arra 1650-ben III. Ferdinándtól adománylevelet eszközölt ki. Balogh Ferenc és közötte perre került a sor. Balogh panaszkodik, hogy Jankovich János szakállát is megtépte s Nádasdy még okirathamisitással is megvádolja az 1651-ben Bezerédy Györgyhöz és Körbey Györgyhöz irott levelében, csakhogy alispán ne lehessen. Érdekes, hogy Balogh Ferencnek Regedében, (Radkersburg) Steierországban is volt lakóháza, hogy háború esetén értékes fegyvereit ott tartsa. Vasládában ott őrizte családi iratait is. A melyekre vonatkozóan előbb emiitett végrendeletében a következőket irja: „Holtom után pedig tudom, hogy ellenetek elég Pörösek támadnak, azért Jó Fiaim egymást értsétek, Jó Emberséges Emberekkel tanátskozzatok, és az Isten nem hagy el benneteket, minden embernek meg ne mutassátok a Jószágrul való leveleket, hanem Jó meg hitt igaz Törvény tudó Emberekkel közöllyétek dolgotokat." (Tolnavármegyei Muzeum. Béri Balogh iratok). Béri Balogh Ferenc 1667-ben halt meg. István és Péter fiait a leggondosabban nevelte. Az előbbi gróf Zrínyi Miklós, az utóbbi pedig Széchy Péter udvarában apródoskodik. Béri Balogh István csak akkor hagyja el Zrínyi Miklós udvarát, amikor Alsó-káldi Káldy Rebekával házasságra lép. Fia, a mi Balogh Ádámunk is ilyen vitézi szellemben nő fel. S már fiatal éveiben szép pályát fut be. 1696-ban rábaközi főszolgabíró, 1700-ig csobánci vajda, vagyis kapitány. (Gróf Forgách levéltár). 1701-ben pedig Vas vármegye főszolgabírója, (Thaly Kálmán kéziratgyüjteménye. Nemzeti Muzeum 29. k. 95., 166). Nem csak vitéz katona, hanem emellett képzett, éleslátású, erőskezű, igazságos, a köznép szenvedéseivel együtt érző tisztviselő. Fennmaradt irása, kaligrafikus betűkkel rótt levelei jó iskolázottságra, szép előképzettségre mutatnak. A kor szokása szerint ugyan itt-ott, ő is tarkítja ékes latin kifejezésekkel egy kicsit terjengős hivatalos iratait, de zamatos magyarsága nem egyszer kiválik az akkori tudákos latinsággal tetszelgő irások közül. Béri Balogh Ádám vajdasága és főszolgabírói tisztsége mellett gazdálkodott is. 1685-ben, (valószínűen ekkor lett nagykorú) a még 1678-ban elhalt édes apja javain megosztozik Judith testvérével. A muraszombati kúria, a döklésenyi Jaklinok kuriális fundusával és a fél faluval, a bratonczi és melinczi birtokrésszel Ádámnak jutott. A zalai jószágok: Pórszombat, Puczincz, továbbá a sopronmegyei Mihályi s a Duna mellet6_Fadd — Juditra, a tarnóczi puszta pedig közös maradt. ' Balogh Ádám 1693-ban, május 30-án is vesz zálogba Kis-Faludon és Mihályiban, feleségével együtt egy-egy jobbágytelket Eszterházy Pétertől, akinek öreganyja Kisfaludy leány volt, 400 forintért. (Nagy Imre feljegyzése Thaly Kálmán kéziratgyüjteményében. Nemzeti Muzeum 29. k. 110—147. sz.) Vasmegyei adatok szerint Béri Balogh Ádám azért adta volna el, az ott reá esett örökrészt, hogy annak árán Tolna megyében vegyen birtokot. Az adatok ily formában nem helytállók. Faddmár I. Endre királyunkn ak a tihanyi apátság részére 1055-ben kiadott alapitóleveiében szerepel az "adományozott birtokok között: „Fotud i" néven. Thuizójiá dor 1610-ben „Rossesio Fad d"-ot Abaffy János fiának, Miklósnak és "Béri Balogh Péternek s ugyanezen évben: „Praedium Hencsé"-t Abaffy Miklós fiának, Sándornak és Balogh Péter fiának, Ferencnek adományozta. 7
