Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanuhalált halt kuruc brigadéros (Szekszárd, 1938)
„Mig maga Bottyán a Fertő és Lajta mellékén hadakozék, seregének balszárnyát nov. 10 :ike után bektildé Styriára. Parancsára brigadéros Bezerédy Imre, Béri Balogh Ádám és Kisfaludy László 3000 emberrel, magok után hagyván a Pinka és Lápincs vizét, betörtek a stájer földre, Friedberg és Hartberg kerített városokat ostrommal bevették." (Thaly: Bottyán János 178.) S mint a Labanc Napló szerint nov. 17-ről Fraknóból irják: az dragonyosokat, az kik benne voltak elbocsáták, de az ráczokat föláldozták." Ez a betörés Styriába az 1707-ik évben a második volt. Januárban is jártak már Hartberg környékén a kurucok. (Károlyi Napló jegyzete, Bezerédy levele, Tábori könyv.) Még nagyobb ennél Balogh Ádámnak Nyúlásnál elért sikere. Eszterházy már 1707 október 9-én megírta Bercsényinek, hogy Bottyán Balogh Ádám commandója alá adván bizonyos ezredeket, a Szolnok nevü faluban postéroló horvátokat kívánja megüttetni. A Tóközön összegyűlt hadak azonban a nagy vizeken usztatással, egy néhány ember veszedelmével, majd sokaknak megfagyásával is át nem mehettek s a jelentés szerint, ha átmentek volna is, Pálffy odaát már nagy készülettel várta őkef. Pethő Györggyel áthidalták ugyan Kapinál, majd Libényszentmiklósnál a Rábcát. De a nagy árviz megakasztja az ezred zömét az átkelésben. A téli fagy beáltával azonban Balogh Ádám Libényszentmiklósnál mégis csak átkél a rögtönzött hidon s a befagyott mocsarakon keresztül Szolnoknak veszi útját. „Vagy tán Soprony felé, a Fertő jobb partján mene föl?" — Teszi fel a kérdést Thaly Kálmán, a Bottyán tábornok élete cimü könyvében. Bárhol történt is, bravúros kuruc cselekedet volt az átkelés, aminek véghezvitele nem kis irigykedést vált ki Balogh egyik ellenlábasából, Szekeres István ezredes uramból, aki katonái elszedése miatt állandóan zsörtölődő viszonyban van Balogh Ádámmal s igy nem kis malíciával a következőket irja Bercsényinek: „Kegyelmes Uram, nem tudom ugyan Balogh Ádám és Pethő Uraimék sziveket? mert Generális Uramat ugy informálták ő Kglmek, hogy Kapinál csináltatják által a hidat a Rábczán, — de nem tudom mi végre, Libén-Szent-Miklósnál vettették által, s ott a katonaságnak nyeregszárnyékáig való sárt és vizet köllött gázolnyi, melynek két s három ujjnyi fagyása lévén: katonák, parasztemberek is vesztek belé; azonban mennyi lókár esett s az hideg miatt mennyi sanyarúságot szenvedett a katonaság, — Exciádnak meg nem Írhatom; mellyet, ha Kapinál mentünk volna által: mind elkerülhettünk volna. Jól is adta az Isten, hogy a sárok impediáltak: mert ha mindnyájan általköltözhettünk volna, már hirévé lévén régi készülésünk Pálfi Uramnak, — minden dispositiókkal és minden erejével készszen várt, meg is oszlatott volna bennünket, mig ezen sáron általtakarodtunk volna." (Szekeres István, gr. Bercsényi Miklósnak. Arch. Rák. IX. 458 - 459.) Sokkal nagyobbra értékelte azonban ennél Eszterházy Antal gróf a nyúlási kirándulást. December 23-án azt irja Károlyinak: „Ennek előtte negyednappal, (tehát dec. 19-én) Colonellus Balogh Ádám uram maga ezerivei az Nyúláson Draskovics János, Szolnok nevü helységnél heverő bagázsiájára véletlenül rajta csapván, dicséretesen ugy annyira felverte, hogy minden társzekereit s bagázsiabeli lovait, fegyveres paripáit, udvari cselédjeinek nagyobb részét s ingenerjeit cum requisítis, muzsikusait mind elfogván, ezüstművét elnyervén, az mellette levő lovas és rácságot mind elfogván, egynehány gyalogja salválta csak magát a nezsideri templom kerítésbe, két ember kárával szerencsésen visszatére." 1707 december 24-én Losonczi Farkas András is Devecserből érdekesen ir az eseményről Radvánszky János thesauráriusnak Radványba: „Balogh Ádám uram e héten által csapván Nyulasra, Szolnok nevü kerített mezővárost felvervén, abban kvártélyozó Generális Draskovits uram minden bagázsiáját, paripáit hintóit, hintós lovait, hoppmesterét, inassait, sok cselédit, jágereit és kopóit elnyerte, az őrző vagy vigyázó németeket és rácokat jó csoporttal levágta, most várjuk tele kézzel hozzánk. Efféle nyereségeket Isten majd minden hóban ád." 30