Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanuhalált halt kuruc brigadéros (Szekszárd, 1938)

zsarat zsákmányol, Bottyán minden bagazsiáját elnyeri. Az odaszorult védtelen népet, az asszonyokkal, gyerekekkel együtt legyilkoltatja. Főcélját, Fehérvárnak felmentését azonban el nem érheti, mert Bottyán Simontornyára, a dunaföldvári erődre s az általa oly zseniális hadvezéri előrelátással előre elkészített siófoki, hídvégi sáncokra támaszkodva, a dunaföldvári hidat is megmenti. 1706 junius 8-án Bercsényi Újvárból közli az igy visszaszorított Bottyánnal a fejedelem parancsát, hogy a Tisza—Duna között levő földet direkciójára bizza, ezért a commandót Buday István generális strázsamestertől vegye át. Balogh Ádám is Bottyán alá nyert beosztást. 1706 julius havában még Dunaföldvárnál találjuk. Vigyáz az eszéki vonalra. De november 6-án már Győrvárott, mások szerint Egervárott van, ahol a Styriából betört s mindent felégető és elpussztitó Heiszter Hanniballal szemben nem volt elég Báró Andrássy István tábornok ellenállása. A rimánkodó nép kérésére Bottyán maga is átkél a karvai hidon s addig is mig oda érne, az egymással mindég vetélkedő három alvezérét: Bezerédy Imrét, Béri Balogh Ádámot és a brigadérosságáért Bezerédyre irigykedő, ennél jóval öregebb Kisfaludy László ezredeseket küldi ellene* Andrássy István tábornok, mintegy 400 főnyi sereget hagyva Kőszegen, körülbelül 3 ezer emberrel indul az 5, mások szerint 10 ezernyi sereggel rendelkező Heiszter ellen, aki a Murán átkelve, Zalaegerszeget és Egervárt felégetve, nyomult előre. A két sereg nov. 6-án Győrvárnál találkozik. Heiszternek az itteni tó magas gátján kellene átmennie, hogy tovább juthasson, de óvatos, délig meg se moccan. Délután 5 órakor azonban a kurucok megkerülő mozdulatára mégis csak átlépi előhadával a gátat, de Kis Gergely ezredes, a kuruc elővéd parancsnoka fel nem tartóztatható támadásával visszafordítja, mégpedig egyenesen a harcba már szintén beavatkozott kuruc főcsapat lovasságának karjaiba. Heiszter serege két tűz közé kerül, nincs más menekvése, mint a gát mellett elterülő posvány. Rengeteg embere vész ott, de a süppedékes talaj nem alkalmas a kuruc lovasság előtörésére sem, igy az ütközet folytatása másnapra, november 7-ére marad. A kurucok otthagyják a malom mellett való árkot s a Győrvár felőli gát megkerülésével, felgyújtják a falu házait s e tűztengeren át, beleszorítják az ellenséget a falu mögött levő tóba. „A rohamozó oszlopok élén mindenütt a legnagyobb veszélyben a két egymás dicsőségére féltékeny vezér: Balogh és Bezerédy. Balogh fején már három sebből vérzik. Lovát kilőtték alóla, gyalog küzd tovább, intézkedik, lelkesít és magával ragad mindenkit: mintha nem is anya szülte volna".** Andrássy is még jókor avatkozik be. Délre eldőlt a véres ütközet. Igy Heiszternek minden ágyuja, táborszere, 27 zászlaja, minden rézdobja a kurucok kezébe jut, 3000 embere elesik. (A németek maguk is 2500-at ismernek be.) S Kolinovits szerint Bezerédy Heiszter Hannibál-Scipiójává válik, amennyiben sajátkezüleg fogta el őt. Más források szerint az ötszáz lovasával menekülő * Egymással való vetélkedésük már régebbi keletű. Bercsényi Miklós 1705 október 19-én Szeredről azt irja a fejedelemnek: „ staféta által Bottyán Uramnak is megírom: Balogh Ádám Uramat ideküldje hozzám, mert látom: Bezerédyvel meg nem férnek, magának is irtam Balogh Ádámnak, hogy innen akarom bizonyos instructióval bocsátanom. (Arch. Rák. IV 705. 1.' Egyébként közeli rokonok voltak. Bezerédy Imre anyja Béri Balogh Klára volt. Talán az Ádám apjának testvére. Vagy talán Ádám nénje, mivel ez 1710-ki levelében Bezerédyt öccsének nevezi. (Thaly K feljegyzése. N. Muzeum. Thaly kéziratgyűjtemény 29. k. 44.) ** Kemechey Jenő, a M. kir. Balogh Ádám 2-ik Honvédkerékpáros zászlóalj főhadnagyának: „Béri Balogh Ádám" cimü, lelkes kis könyvében. Nyomatott a Székesfehérvári 2. honvéd vegyesdandárparancsnokság házinyomdájában. 23