Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanuhalált halt kuruc brigadéros (Szekszárd, 1938)

A sok felől való sürgetésre aztán Károlyi utasítást ad a Dunán való átkelésre. Igy az előbb már emiitetthez hasonlóan szept. 12-én szintén UjPalánkról keltezett, de még Szolnokról irt levelében meghagyja Bezerédynek, hogy: „Elsőben is maga két compániáját és ugyan az Hellepront ezereféle seregeket — kik már Balogh Ádám Uramnak assignáltattak — maga mellé vévén Kegyelmed, igyekezzék azon, hogy mentülhamarébb az Dunán valahol által kapasson; holott is az hajóknak tul való elrejtésével légyen azon, hogy titkos passusa lehessen által az Dunán, hacsak lehetségesnek tartja." Ugyanekkor a fejedelem parancsából meghagyja „Nemzetes és Vitézlő Balogh Ádám és Szekeres István Kapitány Uraméknak, hogy valahol s valamennyid magukkal lesznek, — azonnal megnevezett kapitány Urammal magokat addig is, mig magam felérek, conjungálják ... az gyűlölséges competentiát egymás között minden módon távoztassa el Kegyelmetek, hanem szép egyességet tartván, hazánk és nemzetünk dolgait megnevezett Kapitány Uram által transmittált instructióm szerént szolgáltassák." (Arch. R. 219. 1.) Ezt megelőzően a fejedelemnek a hatvani táborból már szeptember 10-én megírta: „Bezerédit innét maga Dunántul való két compániájával és Balogh Ádám elmaradott seregével minémü instructióval, orderrel és pátensekkel expediáltam tegnap ..." (Arch. R. 220.) Bezerédy a vett parancs értelmében át is kelt a Dunán. Károlyi Sándor a hatvani táborban 1705 szeptember 19-én kelt levelében legalább azt irja a fejedelemnek: „Bezerédy Uram szerencsésen átalment, bizonyosan írhatom Ngodnak. Bottyánvárát és az földvári sánczot az német felégette s ottan hagyta, az ki benne volt, Pétervárad felé ment." Valószinü, hogy a parancs értelmében Balogh Ádám is vele járt, de Dunántul létük nem sokáig tarthatott, mert Bottyán maga veszi át az egész uj dunántuli hadjárat irányítását, Balogh Ádám tehát a hozzá való csatlakozást keresi. Erre vonatkozik az ő „Raptim" jelzésű, Szent-Györgyön, (bizonyára megint csak Jászkun megyében) kelt érdekes levele — Eszterházy Antalhoz: Méltóságos Generális, nekem jó Kegyelmes Uram! Én az estve ide Szent-Györgyre érkezvén, mivel az táboron mind az abrak, széna, s mind az kenyér sziik: itt maradtam az katonasággal, hogy egy kevés abrakot szerezhessek ; de ezen órában megindulok, ugy hogy virradtig Bottyán Uram ő Nga táborára érkezhessek, mivel ennehány rendbeli katonáktul, kik most mind azon táborrul gvüttenek, értettem, hogy korán ma az tábor általmégyen az Tiszán: mivel az német is bizonyossan az Tisza mellé ment Alpárhoz s onnan Csongrádhoz s ott akar általköltöznyi, az minthogy már némely része által is ment volna az németnek. Melyet ha Isten reá segit, még ma, vagy ha ma napvilággal nem tehetem, még az éjjel voltaképpen megnézem magam német uramat, mit csinál ? hol költözik-e, vagy mit akar ? Ha én is ugy nem járnék, mint llosvai és Boné Uram szegén portássai, kikben ennehányot elfogdoztanak az rácz lobonczok. Nem kétlem, lehet már Ngnak értésére, hogy körösi és kecskeméti ármányosokban már ennehányot Károlyi Uram ő Nga megfogatott s körösi vice-ispánt is, ki is legnagyobb árulónak hirdettetik: ki is már azuta is, miulta tülök a német elment, akart tízezer kenyeret s bizonyos szekér árpát abraknak utánnok küldenyi, maga kínálván az németeket véle. Kinek is levelét intercipiálván, ugy fogattatott meg. Mellyet M. Generális Károlyi Sándor Uram már karóra ítéltetett, maga azon reménkeszik az eb, hogy a két fülét messék el in exemplum aliorum s ne öljék meg, de ugy hallom, hogy Károlyi Uram ő Nga megesküdött, hogy soha meg nem grátiáz nekie, hanem karóban vonatja, — kire is az Isten segille reájo, had tanuljanak már sok átkozott ármányosok is rajta; kit ha el nem követ Ngtok: ne búsúljanak rajta, hogy Tiszántúl is elegen ne cselekedjenek ugy, mint körösiek, kecskemétiek cselekedtenek. Elég példát adtak bizonyára ezek az egész országnak, hacsak meg nem orvosoltatik most in tempore. A kecskeméti főármányosokat, úgymint az főbirákot 2 19