Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888)

utczák oly szűkek, hogy azokon kocsi egyáltalán' nem járhat, sőt már a város kapuján sem férhetne he. Ujabb időben Jaffában egy kocsi-vállalat keletkezett a zarándokok számára, mely azokat nemcsak Jerusalembe. hanem környékére is szállítja. Természetesen a kocsik és a lovak mindenütt a város falain kivül maradnak, hol a vállalatnak istállóik vannak. .Mig tehát a velünk utazott Pater Angeli a már előre megrendelt kocsikat és nyerges lovakat a város falain kivül összegyűjtötte, mi a Ferenczrendüek hospitiumába tértünk. A börtönszerü ódon zárdában a szivólyes missionarinsok a tikkasztó hőségben csakhamar hüsitő italokat szolgáltak fel, és pedig édes eczetvizet, melyet néhány csepp rózsaolajjal előbb illatossá tettek, és vizzel hígított meggy szörpöt. Nem tudom, nem volt-e az Üdvözitőnknek keresztre feszítése alkalmával nyújtott eczet, az, előbbeni hűsítőhöz hasonló ital? Azt azonban constatálhatom, hogy bár európaira nézve nagyon szokatlan s kellemetlen izü, de a szomjat kitűnően csillapítja s itt ősi idők óta divó hüsitő ital. Mig társaim részint a szobákban pihentek, részint pedig a várost tekintették meg — én a zárda fedélzetére ültein ki s ott merengtem el hosszú, de igen édes elmélkedésben. Szemeim mintegy megmerevedve akadtak meg a tenger nagy barázdáju hullámaiból rémalakként kiemelkedő fekete szirtjeinek rendezetlen seregén, melyek oly élénk ellentétet képeztek az angyal lelkű missionariusok e csendes hajlékával. Átlátszó szép tiszta lég borította be a láthatárt, egyik felén