Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888)

vette körül erőditménynyel a keresztes hadak korában, a melyet 1799-ben ismét Napoleon rombolt le iszonyú mészárlás között. Mig ebédeltünk, hajónk már horganyt vetett s nemsokára csolnakra szállhattunk. A partról elénk jött tisztviselők között a jaffai sz. Ferencz-rendü zárdának főnöke is üdvözölt bennünket. Csolnakjainknak a szélcsend daczára is mély hullámbarázdákat kellett átszelni, mi a félénk lelkűek között nem csekély ijedtségre szolgáltatott alkalmat, azzal vigasztalták azonban őket, hogy ritka hajónak sikerül ily kedvező körülmények között kikötni. A tiszta s átlátszó hullámbarázdák alatt ijesztő nagy teknősbékák úszkáltak. Végre elértük a tengerből kiálló fekete szirteket, melyek között csak oly keskeny térség van, hogy csak nagy óvatosság mellett juthattak azon csolnakjaink keresztül. Még csolnakjainkkal sem juthattunk egészen a partig, hanem vizben álló arabsok vettek bennünket egyenként vállaikra s ugy vittek a partra, a mi valószínűleg csak baksis szerzésnek fortélya, de elég kellemetlen. Már itt kell megemlitenein. hogy Palaestinában a benszülöttek között a kocsi közlekedés egyáltalán ismeretlen dolog, sőt a városokban lehetetlen is. A közlekedés e nemét a tevék ós szamarak monopolisálják. A városokat középkori bástyafalak veszik körül, melyek kapuit alkonyatkor bezárják, ugy, hogy teljes biztonságban, nyugodalmasan élvezhetik az éjszakát. Az