Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888)

— r»j — varrt föveget kizárólag csak a frivol mohamedán aszszonyok viselik. Szeptember 22-én már reggel látkörünkbe estek az ázsiai partok. Teljes szélcsend uralkodott s tükör sima volt a tenger, hiába ijesztettek tehát bennünket a veszedelmes jaffai kibárkázással. Jaffának szép látképe még ebéd előtt tárult egészen szemeink elé. Egyik oldalról átláthatlan távolságban a sötétzöld tengeren tétováz tekintetünk, másik oldalán az ismét végtelennek tetsző s egész Egyptomig benyúló homok sivatag terjed, melyen csak itt-ott pillant meg szemünk a sivatagnak hajó raja gyanánt ogy-egy czammogó teve karavánt. Maga a város, a homoksivatagból magasan kiemelkedő hegyen fekszik, tömören összeépített házaival, melyekből csak itt-ott emelkedik ki egy-egy hatalmas pálma. A tenger felé fordult oldalon más vegetátió nem is látszik, de a szárazföldi részen körülbelül fél óra távolságban gyönyörű illatos narancs erdő vonul, honnét a világ minden tájára szállíttatnak a hires jaltai narancsok. Jaffa az ó-testamentomi Joppe, az ó-világnak •egyik legnevezetesebb s legrégibb kikötő városa, l'linius mint vízözön előtti várost említi. Itt szállították partra Salamon királynak rendeletére az általa építtetett jeruzsálemi templomhoz szükséges libanoni cédrusokat. Itt szállott hajóra Kr. sz. előtt 862-ben Jónás próféta. Itt támasztotta az evangélium tanúsága szerint Sz. Péter is életre Tabithát, Az ősi várost Sz. Lajos