Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888)

ê kel ós bonne az ólot óp olyan kényelmes, mint háta mely európai kikötő városban. A Ptolomeusok fénykorának nyomát a századok teljesen elmosták. Cleopatra tűjét, e hieroglifekkel borított obelisket az európai régészet már rég elhódította s mint 60 lábnyi magas sziklába vájt okmány Európában hirdeti Afrikának őskori történelmét. A rómaiaknak nyomát még a város déli részében egy magaslaton álló 98 láb magas Pompejus oszlop hirdeti. Mondják s cl is hiszem, hogy I. Napoleon egyptomi hadjárata alkalmával ez oszlop tetején költötte el reggelijét, de hogy nem igen lehetett ott étvágya, az is valószínű. Akereszténység első századait, — midőn Alexandria világhírű iskolájában egy Kelemen, Origenes s Didymus hirdette a kereszténység eszméit, az a tudományoknak gyúpontja volt, — most már csak a várostól nyugotra fekvő Neeropolisnak (halottak városa) óriási terjedelmű katakombái juttatják eszünkbe, melyekbe azonban nem juthattunk be, miután most nagy részben viz alatt állottak. A jelenlegi Alexandriából nem a modern, hanem az arabs rósz, az úgynevezett Iszkenderjeh bír legtöbb vonzerővel, a mennyiben itt látja az ember az afrikai életmódot a'maga conservativ eredetiségében s azon piszok és rondaságban, mely minden európai képzelhet messze fölülmúl. Házaik négy sárfalból összetapasztott viskók, melyekben néhány piszoktól csillogó asszony, félmezitelen