Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888)

monda, egyedüli vigasza., hogy mint jóravaló „keresztyén" ember útra indulása előtt nemcsak hogy testamentumot készített, de lelkéről is gondoskodott s urvacsorázott. Épületes is volt, hogy lefekvés előtt, félre téve minden álszégyent, összetett kezekkel végezte esti imáját. A vasúti álmatlan éjszaka, valamint az abbaziai kirándulás meglehetősen elbágyasztott s így hajónk gépezetének szokatlan dübörgése daczára is csakhamar elaludtam. Szeptember 11-én már kora reggel a fedélzeten gy ül tünk össze s ott töltöttük a napnak legnagyobb részét, gyönyörködve a szép dalmát partokban. Elhagytuk már Veglia, Cherso s Lussin szigeteket, de még mindig számos apró sziget emelkedett ki a dalmát partok közelében a nyílt Adriából. A partvidékén kiviül közben-közben szép látványt nyújtottak a hajónkat kísérő hatalmas delphinek. melyek vígjátékukban fel-felszöktek a víz színére. A hajósoknak ép ugy mint a halászoknak kedvencz állatuk a delphin; ép oly k egyelettel vannak iránta, mint a törökök galambjaik iránt és ritkán bántják azt. Délután két óra tájban hagytuk el Sz.-Endre szigetét s Buzi és Lissa között azon nevezetes helyre jutottunk, hol Tegethoff 1866. július 20-án az olasz hajóraj fölött oly fényes győzelmet vívott ki. Lissa szigetének nyugati partja, a merre hajónk haladt, kopár sziklákat mutat, melyek között Coniisa