Wosinsky Mór: Karcolatok dán-és svédországi utamból (Szegzárd, 1888)

ily csinos lakásunk : távozásunk alkalmával azonban saját bárunkon ismét tanultunk, de ezen uti tapasztalatnak tandíja igen borsos volt. A gyorsvonaton tizenkilencz órán át egy huzamban tett s legnagyobbrészt a vasút szabad balkonján töltött nt nagyon kimerített, ugy, hogy egész nap kábultan szédültem, mintha még mindig villámgyorsasággal robognánk a hajmeresztő örvények fölötti kopár sziklák között, Átöltözködve szobám nyitott ablaka mellett karosszékbe dőltem s jól esett kis pihenőt tartva, szemeimet legeltetni a szép kilátásban. Ablakom előtt a hét óriási gránit ivre épült norrbro (Nordbrücke) hídja terült el, mely az északi városrészt az ó-város szigetével köti össze. A 114 ni. hosszú, 19 m. széles hid túlsó felén az egyszerűségében imposans s terjedelmes királyi palota áll, a hid innenső felén pedig közvetlenül ablakom alatt Gusztáv Adolf szép szobra hirdeti a hű stokholmiaknak hírneves fejedelmük iránti méltó háláját. Az élénken tovasikamló apró helyi gőzösök életet vegyítettek a mögöttök elterülő szigeteken kimagasló kupolák és tornyok némaságába, A járókkelők lassan csoportosulni kezdtek a hidfő körül, mintha várakoztak volna valami történendő eseményre s csakugyan nemsokára egy katonai csapat vonult el ablakom alatt, az átellenében levő kir. palota felé, hol katonai zenekar mellett déli tisztelgés volt. Kíváncsi népségnek ugyan nem kell nagy esemény, hogy összecsődüljön, de mégis csodáltam, hogy mit bámulnak e maroknyi kis katonai csapaton, s csak