Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)
Magyarország mészbetétes edényei - V. Az Alduna leletei - 1. Erdélyi typus
Minket e helyütt csak egyetlen egy edénytöredék érdekel, ez a 131. számú ? ez sűrű pontokkal kitöltött széles szalagmintát mutat s e pontokban kétségtelenül még benne tapad a fehér anyag. Ez az egyetlen mészbetétes edény, melyet a jablaniczai leletből a belgrádi múzeumban láttam. Számos edénytöredék, valamint a temérdek agyagbaba mind karczolatokkal diszített, de ezek megszakíttatlan, sekély mélységű vonalak, melyekben sohasem volt mészbetéf. Ezen egyetlen mészbetótes darabot én a telep bronzkori edénytöredékei közé sorolom. Miután az eddig ismert összes lelőhelyek s lelőkörülmények elősorolásával a fentebbiekben teljesen kimerítő statisztikáját adtam a Magyarországon lelt mészbetétes díszítésű edényeknek s miután az egymáshoz hasonló díszítési mintákat csoportosítottam, kell hogy az egyes typusokat tüzetesebben körvonalozzam. Â csoportosítás öt jellegzetes typust enged megkülönböztetnünk, és pedig : 1. Erdély, 2. Bosznia, Horvátország és Szlavónia, 3. Dunántúl felső, 4. Dunántúl alsó részének, 5. az Aldunának typusait. 1. Erdélyi typus. Erdély keramikájával ismételten foglalkoztak a külföldi régészek is, de mindegyik csak részlegesen saját themájának keretében, hol az edényfestést, hol a szallagdiszítést, hol egyes díszítési mintákat tanulmányozva azokon. En a mélyített díszítés tanulmányozása szempontjából vettem ezeket tüzetesen szemügyre, bármily motívumokkal lettek is azok előállítva, hogy az incrustatio, vagy mondjuk az eddig használt kifejezéssel, a mészbetétes díszítés kérdését tisztázzam. Ilyen specialis részletre fektetve súlyt, többet láthattam az edényeken azon régészeknél, kik más szempontból vizsgálták azokat. Már dr. Hubert Sehmidtnek is megakadt a szeme az erdélyi edények megszakított an vont díszítési barázdáin (intermittirende Furche), de nem tudta eldönteni, vájjon e barázdák valaha más szinű anyaggal voltak-e kitöltve. 64
