Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

Magyarország mészbetétes edényei - V. Az Alduna leletei - 1. Erdélyi typus

Tüzetes vizsgálataim eredménye gyanánt teljes bizonyossággal állíthatom, hogy ezek eredetileg mészbetétesek voltak. Számos darab apróbb részletében szabad szemmel is megtaláltam e barázdákban az eredeti fehér díszítő anyagot. De különben a vonalak sűrű megszakításának mi más czélja lehet, mint hogy jobban tartsa ez apró mélyedésekben a fehér díszítő anyagot? Az erdélyi mészbetétes diszítésnek főbb jellegei a következők : a) A többszörös beböködéssel vont mély barázda, melyekkel párliazamosan egymás mellett alkalmazva többnyi re függő háromszögelcet töltöttek be. (V. ö. II. tábla 1., 2. ábra. — III., 8. — IV., 1., 2. — V., 1., 2. — YII., 5., 6.) E párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszögek többnyire szegélyzetlenek, egyenlőtlen szárúak, hosszúra nyújtottak s egyik sarka derékszögű. Néha e mély barázdás párhuzamos vonalak zegzug szallagot képeznek. (IL, I. — III., 3., 7. — IV., 3. — VI., 3.) Néha a párhuzamos zegzug vonalak függőlegesen állanak. (II., 1. — VI. , 2. — V., 9.) Máskor ismét a párhuzamos vonalak vízszintesen fekvő csopotot alkotnak. (III., 1. — IV., 1., 3. — V., 1., 2.) A díszítés elhelyezése többnyire a következő : a, perem felső részét függőleges sugarak szegélyzik, alatta következik a vízszintes vonalcsoport, az edény öblös részén pedig a függő háromszögek. (III., 1. — IV, 1. — V-, 1. 2.) b) Nem ritkák a kidomborodó lencsék összekötve megszakított vonalú mély barázdákkal. (III., 4. — V., 5. — VII. , 2. Néha azonban csak szalmaszál vagy madártoll benyomásával készítenek köröket, c) Használják az ékalakú bélyegzőt, melylyel vagy különálló háromszögeket nyomnak az agyágba (VII., 1. —• X., 5.) vagy egymás mellett alkalmazva csipkézett szegélyt állítanak elő (VII., 7.) vagy ismét váltakozva egymással szemben alkalmazzák e háromszöget (IX., 1.), néha úgy, hogy a közbeeső részen kidomborodó zegzug szalag képződik. (VIL, 3. — IX., 2.) d) Néha véső alakú eszköznek sűrű benyomásával lépcsőszerűnek látszó sávokat képeznek, melyek mészszel kitöltve fehér szallagot alkottak (X., 4., 5.) M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÖRT.-TUD. KÖR. XX. K. 1. SZ. 5