Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - III. Közép-európai csoport (Németország, sweitzi czölöp építmények, osztrák czölöp építmények, morva – cseh - galicziai tartományok, Isztria, Felső-Olaszország

gélyzi. A berlini »Nordisches Museum «-hau is láttam néhány mészbetétes edényt innét. Osztrák tartományok. A schweizi czölöpépítmények keramikájával egészen azonosak az osztrák czölöpépítmények. Ezekben is előfordulnak a mészbetétes edények, és pedig ugy látszik, minél mélyebben feküsznek azok dél felé, annál gyakoriabbak s annál szebb kivitelűek azok. A felső-ausztriai Attersee (Salzkammergut) czölöpépítményeiben ritkábbak ezek, motívumaik igen egyszerűek s többnyire csak mélyen beböködött pontokkal vannak kitöltve. Egy ilyen primitiv alaknak adja rajzát Hoernes M.

1 Puschacherból (Attersee). Mondsee

2 (Alsó-Ausztria) czölöpépítményében temérdek kőeszköz mellett, réztárgyak kiséretében, nagyobbrészt golyóalakú mészbetétes edények már nagyobb mennyiségben találtattak. Ezek barázdái különösen mélyen vannak bevésve vagy benyomkodva. A díszítési minták zeg-zúg vonalak, párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszögek-, dülények-, valamint többszörösen concentrikus körökből állanak. Gyakori továbbá a Hoernes

;; által kettőskani]lónak (Doppelhaken) nevezett díszítés, mely ellentett irányban kétszer megtört vonalból áll (CXL1I. 5.) s melyeket Much á spiralis sajátszerű alakulásának tart. A telep szorgos átkutatója, dr. Much, épp úgy Montelius

4 is hangsúlyozva mutatják ki ez edényeknek nagy hasonlatosságát a trójai mészbetétes edényekkel. E telepnek néhány ábráját a CXLII. és CXLIII. tábla 4, 5., 6. száma alatt közlöm. Salzburgban

5 a Hambergen van egy praehistorikus 1 Dr. M. Hoernes : »Die Urgeschichte des Menschen« 253. lap

r 108. ábra. 2 M. Much : »Erster Bericht über die Auffindung eines Pfahlbaues im Mondsee.« Mitheilungen d. Anthropol. Gesellschaft in Wien. II. (1872.) etc. 3 M. Hoernes : »Die Urgeschichte der bildenden Kunst« 302. 4 Montelius: »Die Chronologie der ältesten Bronzezeit« 181. 5 Mittheil, der k. k. Central-Commission 1902. 82. lap, I. tábla. 5., 6.. 7. ábra.