Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - III. Közép-európai csoport (Németország, sweitzi czölöp építmények, osztrák czölöp építmények, morva – cseh - galicziai tartományok, Isztria, Felső-Olaszország

telep, melyen hasogatott kőeszközök, bronzhói készült szárnyas balták, köpüs lándzsacsúcs és kés kiséretében mészbetétes edénytöredékek találtattak, melyek egyszerű zeg-zúg vonallal s párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszögekkel díszíttettek. Götschenberg 1 kőkori telepéről való a CXLIII. tábla 7. ábrája, mely lépcsőszerűen mélyen beböködött mintát mutat. Laibach (Krajna) czölöpépítményeiben még gyakoriabbak és sokkal szebbek a mészbetétes díszítésű edények. Alakjuk többnyire golyóhoz hasonló, egy vagy két füllel bírnak. A díszítjések között találunk zsinórllenyomást is, atöbbi díszítésnek vonalai keskenyebbek s sekélyebben vannak bevésve, mint a felső-ausztriai czölöpépítményekben talált példányokon, sőt sokszor oly finomak, hogy csak külön e czélra készült csipkézett kerék segélyével készülhettek. Leggyakrabban ismétlődő díszítési minta a kereszt, melyet mindenféle változatban feltalálunk. Nagyon hasonlítanak ezek a közeli szomszédságukban Vucedolban, Eszéken. Szarvason előforduló mészbetétes kereszt-mintákhoz. E fontos telep mészbetétes edényei közül hármat közlök a CXLIII. táblán, négyet a CXLV. táblán és hetet a CXLIV. táblán. Hoernes - két öblös s füles bögrének, valamint egy belső felén díszített tálnak adja rajzát, melyek egyszerű zeg-zúg vonalakkal díszíttettek. Morvaországban Retz-ben

1 hullaégetési sírok találtattak, melyekben bronzokon kívül vastárgyak is fordulnak elő s 'így már hallstatti periódusba esnek. E sírmezőnek 4-ik számú, legmélyebben fekvő sírjában négy mészbetétes edény találtatott, Csészealakú merő-edények voltak, fülük magas ívben emelkedik az edény pereme fölé. Díszítésük elég egyszerű, ugyanis párhuzamos vonalakkal kitöltött 1 íáromszíigékből állanak. 1 Dr. M. Much : »Die Kupferzeit in Europa« 30. 2 Dr. Hoernes M. : »Die Urgeschichte des Menschen« 255. lap 109. ábra. 3 Mittheilungen der Anthrop. Ges. in Wien XX. (1890.) 94. lap. 119