Vendel-Mohay Lajosné: Liszt-emlékek Szekszárdon (Szekszárd, 1986)

Bevezető tanulmány

szóba jött: a nyáron Magyarországra látogat. Az elkövetkező évek során azután már megszakítások nélkül folyik tovább Augusszal való levelezése. A Nemzeti Zenede 1865-ben ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát. Meghívják Lisztet, akinek oly nagy része volt annak idején az intézmény alapításában. A jubileumi ünnepségen, 1865. augusztus 15-én bemutatják a Szent Erzsébet Oratóriumot Pesten a Vigadóban. Közkívánatra Liszt vezényel. A bemutató s az ezt követő hangversenyeken elhangzó Liszt-művek (a Rákóczi induló nagyzenekari átiratának és a Dante szimfóniának) páratlan sikere tovább mélyíti Liszt kapcsolatát hazájával. Az Örök Város újabb egyházi művek alkotására inspirálja, melyek majd viszszavezetik újra hazájába. Egy év múlva, 1866 októberének első napján befejezi Krisztus-oratóriumát. (L-A 44.) Liszt már 1865 februárjában írott levelében (L-A 33.) megvallotta Augusznak: őszinte vágya, hogy a koronozás alkalmából megbízzák a Koronázási mise megírásával, s hogy erre méltónak bizonyuljon mint katolikus, mint magyar s mint zeneszerző. Scitovszky 1866 nyarán felkéri a mise megkomponálására. Liszt októberben már a mise Glóriáján dolgozik. Simor, az új prímás 1867 elején Augusz útján kérdést intéz Liszthez: vállalja-e a mise elkészítését a koronázásra? Liszt Rómából 1867. március 14-én Augusznak küldött válaszában közli, hogy művét még Scitovszky hercegprímás megbízásából 1866-ban elkezdte, s miséje vázlatával elkészült, csak a megfelelő hivatalos rendelkezésre vár, hogy elküldje. (L-A 45.) Augusz Lisztnek ezt a levelét az Idők Tanúja 1867. március 23-i számában eredeti francia szövegével és magyar fordításával közzétette. Ezúttal azonban az Udvar támasztott nehézségeket Liszt művének előadásával kapcsolatban. Hetekig tartó várakozás, számos újságcikk, felterjesztés után, Erzsébet királynő személyes közbelépésére kerülhetett sor a koronázáson Liszt miséjének előadására. Igen értékes forrást jelent Liszt nyolc levele - ebből kettő sajátkezű másolata barátja számára, Mosonyinak és Hohenlohe hercegnek írt leveléről -, melyekből megismerhetjük a Koronázási Mise bemutatását előkészítő, megelőző eseményeket. (L-A 45-50.) Liszt 1869-ben elfogadja a szász-weimari nagyherceg ajánlatát, az év elején hosszabb időre Weimarba megy, hogy jelenlétével, tanácsaival segítse a város zenei életét. Az Erzsébet-legenda előadására február végén Bécsbe érkezik. Erkel és a pesti zenei élet vezetőinek 1869. április 8-án hozzá intézett meghívására április 21-től május 3-ig Pesten tartózkodik: emlékezetesen szép hangversenyei következnek. Ettől kezdve Liszt megosztja idejét meghatározott időközökben Weimar, Budapest és Róma között. Augusznak örömmel jelzi 1869 júniusától írott leveleiben, hogy egy hosszabb szekszárdi látogatást tervez. A „fete de Sexárd" idejére házából egyfajta Atheneumot teremt, nagyszerű koncertekkel, Reményivel, Plothényivel, Sophie Menterrel s más hasonló hírességekkel, s a zenei világ irigyelt helye lesz erre az időre Szekszárd. (L-A 60-68.) Ez 1870-ben valósult meg július 30-tól november 16-ig. Mint Liszt később maga is megvallotta, ez a hosszabb szekszárdi tartózkodás érlelte meg elhatározását, hogy ezentúl az év egy részét Budapesten tölti, hogy