Vendel-Mohay Lajosné: Liszt-emlékek Szekszárdon (Szekszárd, 1986)

Bevezető tanulmány

A harmadik felajánlott kézirat Lisztnek az a sajátkezű másolata Scitovszky hercegprímáshoz intézett leveléről, melyet Augusz számára 1856. július 18-án írott leveléhez mellékelt e sorokkal: „An S. Eminenz habe ich ein paar Zeilen gerichtet, die ich Dir anbei in Abschrift mittheile." (L-A 15.; BuS 77.; eredetije az esztergomi Prímási Levéltárban.) Az ötvenes évektől jelentős tanulmányok sora jelent meg az újabb magyar Liszt-kutatás eredményeivel. Egyre több Liszt-kiadványban találkozunk a Csapókötet Liszt-leveleinek említésével. Ilyen vonatkozásban három jelentős művet ismertetünk megjelenésük sorrendjében. Hankiss János két kötetre terjedő antológiát állított össze Liszt tanulmányaiból és terjedelmes levelezéséből kiemelt részletekkel. Mint bevezetőjében rámutatott, célja mennél több évre terjedő, minél jellemzőbb részletek válogatása volt, mellyel Liszt életének leglényegesebb vonalán halad: az alkotóművész kialakulását követi. A nagyobb írásaiból kiemelt jelentős részletekben megismerhetjük Lisztet, a széles látókörű írót. Hankiss maga végezte Liszt írásainak fordítását; munkáját két tanulmányával és bőséges jegyzetanyaggal látta el. Liszt levelezésének gazdag anyagából a legjelentősebbeket válogatta, a Csapó-kiadás 32 leveléből tett közzé magyar nyelven hosszabb részeket. Ezzel felhívta a hazai közönség figyelmét Liszt Augusz Antalhoz írott leveleinek értékére, jelentőségére. A Csapókiadás néhány téves keltezését azonban átvette a levelekkel. (Hankiss János: Liszt Ferenc válogatott írásai I—II. Budapest, 1959.) Prahács Margit német nyelven adta közre nagyjelentőségű levélgyűjteményét 1966-ban. (Maguk a levelek az eredeti nyelven szerepelnek a kötetben.) Terjedelmes munkája magába foglalja Liszt Ferenc hazai könyvtárakban, levéltárakban, valamint magángyűjteményekben őrzött leveleit. Kiadásában 605 levelet tett közzé, mindenre kiterjedő jegyzetanyaggal és Liszt magyarországi tartózkodásának időrendjével. Gyűjteményébe felvette a Csapó-kiadás 117 levelét, de mivel Csapó német kiadásában 1911-ben már közreadta őket, csak a levelek keltezését és néhány kezdősorát közölte. Prahács Margit hívta fel a figyelmet először a Csapó-kiadás időbeli tévedéseire, és egy kivételével helyes keltezéssel sorolta be a leveleket gyűjteményébe. (Kiadásában az 51. sz. levél keltezése helyesen: 1857. március 21.) Ebben a gyűjteményében tette közzé jegyzeteivel kísérve először eredeti német szövegét annak a levélnek, melyet Liszt 1873. május 7-én Weimarból írt Augusznak, s amely nem szerepel a Csapó-kiadásban. (BuS 249.) Közzé tett ezen kívül egy Augusz Antalnéhoz intézett levelet is, melyet Liszt 1856. augusztus 12-én írt Pesten. (BuS 82.) Jegyzetei szerint a Csapó-kiadás három eredeti levelének (L-A 73, 116, 117.) holléte abban az időben ismeretlen volt. (BuS 209, 381, 391.) A Tolna Megyei Levéltár egykori igazgatója dr. Hadnagy Albert évekig tartó kutatómunkája nyomán 1969-ben megjelent posthumus tanulmánya hívta fel a figyelmet először a Tolna Megyei Levéltárban levő értékekre, az Augusz-család itt őrzött levéltárára, irataira, dokumentumaira, melyek Liszt Ferenc életével, Augusz Antalhoz és Szekszárdhoz fűződő kapcsolataival függenek össze. Hadnagyot 1967 tavaszán bekövetkezett halála megakadályozta abban, hogy a gazdag anyagot minden vonatkozásában földolgozza. Tanulmányát - melyben az Augusz-család levéltárából számos Liszt- és Augusz-levelet feldolgozott, amely-